Összeállításunkban három olyan nemes nőt mutatunk be, akiknek az élete bizony nem volt mindig móka és kacagás, hiszen különösen megszenvedték azt, hogy elérjék a kitűzött célt életük során.

1. Báthory Erzsébet

"Véreskezű szörnyeteg? Vagy csak egy szerencsétlen asszony, akinek tudatát a kicsapongó és elmebajos ősök terhelték meg?" (Nemere István)

Báthory Erzsébet magyar grófnő, a történelmi Báthory családból származott. Erzsébet harminc évig élt házasságban Nádasdy Ferenc földesúrral és hadvezérrel, a frigyből pedig öt gyermek született. Erzsébet alakját már egész fiatalon homály övezte, hiszen mindig okkult tudományokról és megkínzott szolgákról beszéltek, ha ő szóba került egy társalgás alkalmával.

A legismertebb kegyetlen legenda arról szól, hogy megütött egy szolgálót, aki a haját fésülte, ám annak olyan sérülése lett, hogy a vére Erzsébet kezére fröccsent. A grófnő úgy látta, hogy ettől megszépült a bőre, így ettől kezdve szüzek vérét vette, és abban fürdött. Ma azonban ezt a tényt már egyértelműen cáfolják, hiszen az emberi vérben, éppen az alvadása miatt, lehetetlen megfürdeni, hacsak valamilyen véralvadásgátlót nem alkalmaznak.

Báthory Erzsébetet 1610. december 22-én tartóztatták le, az ellene indított eljárás során pedig a kínvallatás hatására szolgálói beismerő vallomást tettek. Nemesasszonyként nem állíthatták bíróság elé, nem emelhettek vádat ellene. Nőként pedig felségsértéssel sem vádolhatták meg. Nádasdy özvegyét élete végéig a csejtei várban tartották fogva, befalazva. Erzsébet itt halt meg 54 évesen, elborult elmével 1614. augusztus 21-én.

2. Teleki Blanka

"A művésznek magányosnak kell maradnia. (...) Nem csak a művésznek. Mindenkinek, aki nagyot akar alkotni."  (Teleki Blanka)

Gróf széki Teleki Blanka a magyar nőnevelés egyik úttörője volt, a nők működési egyensúlyának híve, élete pedig olyan regényes, hogy már több író is hozzáfogott, hogy megörökítse. Az erdélyi születésű gyermek igen visszafogottan élt, hiszen édesapja, gróf Teleki Imre nagyon szigorú ember volt, aki a következőket vésette kastélyuk címerére: Jól él, aki rejtve el. Ebben a szellemben nevelte gyermekeit, akikhez vendég nem érkezhetett a házba, csupán azok a nevelőnők, akik a gyermekeket tanították.

Mikor Teleki Imre lányai elég nagyok lettek, úgy döntött, hogy férjhez adja őket, ám sajnálatára egy udvarló sem merte betenni a lábát a házukba, így került fel Blanka Pestre, a nagynénjéhez, azt remélve, hogy ott majd talál hozzá illő párt. Blanka bár párt nem, élete értelmét megtalálta, hiszen nagynénje unszolására leánynevelő intézetet alapít.

A történelmet és a magyart Fejér Pál tanította, aki Vasvári Pál néven a márciusi ifjak egyik vezéralakja volt.

Teleki Blanka

Esténként, egy csésze tea mellett megbeszélték az intézet dolgait, ám azt is rebesgették, hogy komoly érzelmi szál köti össze Fejér Pált és a nála jóval idősebb teleki Blankát.

A világosi fegyverletétel után Blanka visszavonult a Teleki család pálfalvi kastélyába, ám nem sokkal később elfogták, és Kufstein-be vitték, ahol a legkegyetlenebb börtönrészben helyezték el. Hat éven át nagyon szörnyű körülmények között élt, télen pedig a -35 fokos hidegben még szabad levegőhöz is alig jutottak ezek a foglyok.

Amikor Blankát kiengedték a börtönből, bizony nem sokáig élvezhette családja szeretetét, nem sokkal később, a börtönévek miatt megromlott egészsége miatt, meghalt.

3. Erzsébet királyné, Sissi

Erzsébet királyné, ismertebb nevén Sissi, Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja volt. Sissi életéről számos film és életrajzi könyv készült már, nem véletlenül. Ez a nő ugyanis merőben más volt, mint a királynők többsége, ugyanis még véletlenül sem játszotta el azokat a szerepeket, amelyeket a környezete elvárt volna tőle. Az óriásbirodalom legelső asszonyaként mindig a személyes jogaira hivatkozott, ezeket a jogokat pedig rendre ki is harcolta magának. Az osztálygőg merőben távolt állt tőle, az udvar pedig ezt személyes provokációnak vette, ám ezt ő is így akarta, hiszen mindig kigúnyolta a hercegeket és a királyokat.

Házasságuk Ferenc Józseffel korántsem volt tökéletesnek mondható, köztudott volt már akkor is, hogy komoly problémáik vannak, ezt pedig már csak az tetézte jobban, hogy anyósával, Zsófia főhercegnével sem találta meg a közös hangot. Gyermekei nevelése anyósa kezébe került, neki pedig szinte semmibe nem volt beleszólása. Két gyermekét veszítette el, lányát, Zsófiát vérhas miatt veszítette el, majd fiát, Rudolfot, aki öngyilkos lett. Erzsébet királyné ez utóbbit sosem tudta feldolgozni, a történtek után pedig élete végéig csak fekete gyászos öltözetet hordott. Bár a kor legszebb nőjének tartották, ez igen nehéz kötelezettség volt számára, hiszen hosszú haját órákig fésülték, kecses, sovány testalkatára pedig olyannyira ügyelt, hogy végül mai szóval élve anorexiás lett. Nem éppen boldog élete 1898 szeptember 10-én ért véget. A Genfi-tó partján sétálva gyilkolta meg Erzsébet királynét, mindenki Sissijét egy olasz anarchista, Luigi Lucheni.

„Erzsébet halála csak a világ számára volt szörnyű, neki magának azonban szép, csöndes és nagyszerű volt, mert megpillantotta a szeretett, nagy természetet, s fájdalom nélkül, békében távozott. Ő egyáltalán semmi nem akart lenni a világ számára, még halálában sem. Egyedül akart lenni, észrevétlenül elhagyni a világot, amelyből oly gyakran elmenekült, nyugalmat keresve, szüntelenül a magasabb, tökéletesebb felé törve.” (Carmen Sylva, a királyné barátnője)

"Az a szomorú tény - tapasztalataim alapján mondom -, hogy nincs olyan asszony manapság, akinek a női önérzetét ne sértettük volna meg. Észre sem vesszük, mert a két nem közötti alaphelyzet eleve sértő a nőkre nézve: ha nem látok az asszonyomban többet, mint amit az emberiség évezredek óta lát benne: sértő. Ha rálegyintek, ha nem hallgatom meg, ha nem méltatom arra, hogy életem nagy kérdéseit megbeszéljem vele: sértő. Ha nem fedezem fel értelmét, méltóságát: sértő. És legyen az a nő egy kóbor utcalány, egy áruházi pénztárosnő vagy éppen az angol királyi családhoz tartozó Diana hercegnő - életét a női lényének sérelme nélkül megúszni nem tudja."

~ Müller Péter