A magyar filmek össznézettsége a korábbi évek 950 ezres átlaga helyett ez év december elejéig 90 ezret mutat, a legnézettebb játékfilm nézőszáma 10 ezer - derül ki az Index összeállításából. Az okokat elemezve a portál azt állapítja meg, hogy idén nem készült egy 250 ezres nézőszámot hozó közönségfilm, ami javítaná a képet, bár még hátravan a december közepén mozikba kerülő S.O.S. Love. 

Török Zoltán természetfilmje, a Vad Magyarország az első a minden filmes műfajt egyesítő listán 20 ezer nézővel, míg M. Tóth Géza animáció sorozata a Bogyó és Babóca a második 19202-vel. A játékfilmek közül a Pál Adrient nézték meg a legtöbben, 10 ezren, az Ügynökök a paradicsomba mennek című filmre pedig 8584 néző vett jegyet.

1. Vad Magyarország 20 100

2. Bogyó és babóca 19 202

3. Pál Adrienn 10 202

4. Az ügynökök a paradicsomba mennek 8 584

5. A vizsga 5 825

6. Kaland 5700 (csak budapesti adat) 

7. A torinói ló 5 400 

8. Team Building 5 274

9. Womb 3 533 

10. Az Örvény 2 725

Tegyük félre a hollywoodi dömpinget, mivel sajnos eleve esélytelen harcba szállni az onnan jövő filmek látogatottságávál, és közelítsük meg európai szinten a helyzetet:  példaként tekinthetjük a francia és a cseh filmeseket, akik tömegeket képesek hazájukban is vonzani. Ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy ők tehetségesebbek, jobb filmeket csinálnak. Az éremnek két oldala van, az egyiken az alkotók állnak, a másikon pedig befogadó, nyitott és érdeklő közönséget kellene látni, de sajnos a gravír itt erősen megkopottnak tűnik. Sajnálatos dolog, de tény, hogy a magyar közönség leszokott a hazai alkotásokról. Elenyésző számban akad egy-egy közönségsiker, amire viszont gyakran méltán fanyalog a szakmai közönség. Az emberek többsége inkább régebbi magyar filmek mellett teszi le a voksát, melyeket még ma is jó újranézni.

Hogy mi ennek az oka? Most is vannak remek színészeink, rendezőink, méltán világhíres operatőreinkről nem is beszélve. Mi nem stimmel hát? Nem könnyű megválaszolni a kérdést. A rendezők általában a szerény költségvetést okolják, mely messze elmarad a hollywoodi szuperprodukciók büdzséjétől, és így az eredmény sem állja az összehasonlítást. A titok nyitja talán az, hogy el kellene felejteni az összehasonlítást és saját adottságai alapján hozzáállni a magyar alkotásokhoz. Legyünk nyitottak és ne csak az amerikai filmekre vessük rá magunkat!

Szabó István Az ajtó drámát forgatta le Helen Mirren és Martina Gedeck főszereplésével. A film Szabó Magda világhírű regénye alapján készült. „A sokak által jól ismert történet szerint a vidékről Budára került Emerenc házfelügyelőként dolgozik, és mellette takarítást illetve egyéb házimunkákat is elvállal, de csak olyan helyre megy dolgozni, amit arra érdemesnek tart. Így kerül kapcsolatba egy értelmiségi házaspárral. A takarítónő körüli titkok lassan tárulnak fel az írónő és professzor férje előtt, s az utolsó ajtó mögött lapul a legfélelmetesebb rejtély.”

A halálba táncoltatott leány története szerint két fivér újra találkozik, hogy összehozzanak egy táncelőadást, ám kettejük viszonyát jelentősen befolyásolja egy nő, illetve számos erkölcsi kérdés is bonyolítja a helyzetet. A halálba táncoltatás a hétköznapi megalkuvásaink szimbólumává válik, s a film nyelve is egyre inkább a tánc, a zene univerzális nyelve lesz. Donald Sutherland, Deborah Kara Unger és Stephen McHattie játszik a filmben, az operatőr pedig Zsigmond Vilmos.  



Szerző: Fodor Márta - Pozitív Nap