Amikor még kicsik voltunk, felhőtlenül tudtunk örülni az élet apró örömeinek. Akkor még nem gondolkoztunk azon, mit fog hozni a jövő, csak élveztük a játékokban fellelhető örömteli pillanatokat.
1,2,3 ... aki bújt, aki nem, megyek: nincs olyan ember a világon, aki ne ismerné ezt a játékot. Ha, jó búvóhelyet választottunk, akkor a többiek feladták a keresést, és mást kezdtek el játszani, miközben, mi arra vártunk izgatottan, hogy ki fog megtalálni minket. Ha pedig túl egyszerűt, akkor hamar lebuktunk, és mérgelődtünk azon, hogy nincs jó rejtekhely a lakásban.
Szinte minden kisgyereknek van egy olyan korszaka, amikor még azt hiszi: ha eltakarja az arcát, vagy valamennyire a testét akkor a világ nem látja őt. Ez az aranyos gyermeki tévhit, pedig nagyon mókás pillanatokat szül, főleg a bújócskánál...
Szinte minden kisgyereknek van egy olyan korszaka, amikor még azt hiszi: ha eltakarja az arcát, vagy valamennyire a testét akkor a világ nem látja őt. Ez az aranyos gyermeki tévhit, pedig nagyon mókás pillanatokat szül, főleg a bújócskánál...
Nosztalgiázzatok ti is velünk, a videót és ezeket a képsorokat látva:
