Az év jeles napjai között talán a pünkösd az egyik legismeretlenebb számunkra. Pünkösdi királyok és királynők, ősi székely győzelem, Csíksomlyó és zarándoklat... Mit rejt a magyar pünkösd?
Alapvetően egy ősi tavaszünnepről van szó, amit később a keresztények a Szentlélek eljövetelének napjaként ünnepeltek. Pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és az azt követő hétfőn tartott ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek Szűz Máriára, valamint az apostolokra való kiáradásának emlékét őrzi.
A pünkösdhöz kapcsolódó népszokásokról sem tudunk sokat, kevés helyen követik ma már ezeket. Talán a pünkösdi királyválasztás a kivétel. Magyarországon már a középkorban is választottak ezen az ünnepen uralkodót, és bár a szólás úgy tartja, hogy a pünkösdi királyság rövid, azért uralkodása egy éve igen tartalmasan telik.
Pünkösdi királyok és királynők
A pünkösdi király hivatalos a falu minden mulatságába, ünnepségére, a helyiek állják a számláját a kocsmában, és még a lovát és marháját is őrzik helyette. Na de ezt ki is kell érdemelni lovas- és más ügyességi játékokkal: tekézéssel, birkózással, borosüveg-táncoltatással.
A pünkösdi versengésben legügyesebbnek bizonyuló legény egy kerek esztendőn át élhetett pünkösdi király kiváltságaival. Persze már a középkorban is tudták őseink, hogy a király mit sem ér asszony nélkül, így csakhamar kialakult a pünkösdi királyné megválasztásának szokása. Ők ketten és a falu fiatalsága házról házra jártak pünkösd vasárnapján, énekeltek, táncoltak, és remélték, hogy szívesen fogadják őket.
E népszokásaink mellett a XV. századtól maradt fenn az első írásos emlék a csíksomlyói búcsú hagyományáról. A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét.
Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát. Nekünk magyaroknak a legnagyobb tömegeket vonzó zarándokhelyünk.
A nemzet összetartozása - a 445. csíksomlyói zarándoklat
Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát. Nekünk magyaroknak a legnagyobb tömegeket vonzó zarándokhelyünk.
Zarándokok tömege a csíksomlyói búcsú helyszínén.Az idén ötödik alkalommal közlekedő Székely Gyors, illetve társvonata, a Csíksomlyó Expressz pénteken indult el, hogy eltérő útvonalon érjék el úti céljukat, Mádéfalvát. A búcsú nagymiséje 11.30-kor veszi kezdetét a Kis-Somlyó hegyről. Budapesten az Uránia Filmszínház mozivásznán is élőben láthatjuk a nagybúcsú eseményeit.
Szerző: Pozitív Nap
