Igazi MeseVilágba csöppen az, aki ellátogat Doszkocs Zsuzsa, légzésbénult művésznő vándorkiállítására...
Folyókon átívelő négy híd és néhány parti városrészlet, egy vízimalom
kerekei, egy tó, három macskaköves útrészlet, két világítótorony, egy ruszin és
a mélykúti templom, s egy Isten háza valahol a világban, Szentendre fő és egy
kisebb tere, háztetői, a veszprémi vár, egy ódon város, egy kis falu, egy
vásárcsarnok – ezek a helyszínei
Doszkocs Zsuzsa MeseVilágának, melyben megelevenedik egy Radnóti verssor,
Dickens világa, egy délután hangulata, s egy tűzmadár is .
A képek láttán nem is gondolnánk, hogy egy hat négyzetméteres szoba szűk tere, melyben a légzésbénult művésznő él és alkot.
A színes ecsetvonások által kitágított tér-idő, mint egy
leporelló-mesekönyv illusztrációjaként elevenedik meg az OORI-Galéria
paravánjain, a betegek, gyógyítóik-ápolóik és a látogatók nagy örömére.
A képzelet megtartó ereje
Doszkocs Zsuzsa Mélykúton
született, 1959. január 10-én. Itt, gyerekként megtapasztalhatta az
összetartozás és a szeretet légkörét. Az itt töltött idő tanította meg a
kitartásra és a szorgalomra. Kilenc éves volt, amikor Szentendrére, a festők
városába költözött szüleivel. A város híres sokszínű nemzetiségéről,
toleranciájáról, ami megkönnyítette családja számára is a beilleszkedést. Ekkor
tudták meg azt is, hogy lassan romló izomgyengesége van. Érettségi után a városban
talált munkát, ahol a teljes járóképtelenségéig dolgozott, közben tovább
tanult, számítógép-programozónak. Negyvenévesen került a János Kórház
Légzésrehabilitációs Osztályára, ahol ma is él. 1998. augusztus 19-én kómába
esett, mert a légzést segítő izmokat is megtámadta az izomgyengeség.
Gégemetszést hajtottak végre rajta, s azóta lélegeztetőgép adja számára a
levegőt... Ma már csak a csuklója mozog.
Doszkocs Zsuzsa kiállítása 2014. január 10-től, tekinthető meg az OORI Galériában, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főépület aulájában - Budapest XII. kerület, Szanatórium utca 19.
Szerző: Antalffy Ivett - Pozitív Nap