"Ha eltűnt rólunk minden földi szenny,csillagmezét borítja ránk a menny"

Még a legkisebbek is tudják, hogy azért gyújtunk gyertyákat ősszel "vajamikor", mert ekkor van mindenszentek és halottainkra való emlékezés ünnepe.

Azt azonban kevesebben tudják, hogy mindenszentek napja azoknak a szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. Ez a nap november elseje, halottak napja, pedig az azt követő nap, november második napja.


"Ha eltűnt rólunk minden földi szenny,
csillagmezét borítja ránk a menny," /John Milton/



Illetve a következőket talán még kevesebben tudják - vagy legalábbis tudták, eddig.

Mindenszentek ünnepe a 9. század óta - a hithű katolikus emberek számára kötelező - ünnep. Ugyanis ekkor a katolikus egyház tanítása szerint az élő és a halott hívek titokzatos közösséget alkotnak.

Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezik. Ezen a héten ma is szokás a halottak emlékére a sírok megtisztítása, feldíszítése, valamint mindegyik szokás közül pedig a leggyakoribb megemlékezési forma, a gyertyagyújtás.

Magyar néphit szerint ilyenkor a halottak hazalátogatnak, ezért korábban sokfelé - ma már furcsának tűnő - szokásokat tartottak meg évről évre a megemlékezők. Ilyen szokás volt többek közt, hogy kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra.

Hagyományok szerint Dél-Magyarországon ilyenkor sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, hogy szétosszák. Másik szokás szerint, elméletileg ahány halottja volt egy családnak, annyi gyertyát gyújtottak otthon.

Az Észak-Magyarországi falvakban a hagyomány szerint aki nem tudott temetőbe menni, otthon gyújtott gyertyát. De az sem volt ritka szokás, hogy figyelték, kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a hiedelem szerint az hal meg előbb a családban. - Igencsak melankolikus hangulatban telhettek az akkori hagyományok szerinti halottak napi megemlékezések. Szerencsére ma kevésbé gyászos hangulatban, mégis tisztelettel emlékezünk meg szeretteinkre évről évre.

Kelet-Magyarország táján úgynevezett mindönszentök kalácsot sütöttek, amit a temető környékén tanyázó - akkoriban koldusként nevezett - hajléktalanoknak adtak, hogy ezzel ők is megemlékezzenek a család halottairól. Szintén gyakori szokás volt ezen az égtájon, hogy amíg a család a temetőben volt, addig égve hagyták otthon a lámpákat, hogy a halottak körbe tudjanak nézni. Úgy vélték: "Míg a harang szól, a halottak otthon vannak."

Ami viszont nem változott az évek elteltével, hogy továbbra is november elején emlékezik együtt az ország a mindenszentekre és halott szerettei emlékére. No és a munkaszüneti nap még egy olyan szokás, ami szerencsére fennmaradt...

Bármennyire borongós hangulatú nap a mindenszentek és a halottak napja, mégis az egyik leggyönyörűbb ünnep. Örüljünk legbelül, amiért a számos teendőnk mellett az évben legalább egy-két napot azokra az emberekre szánunk, akiktől valamikor sokat kaptunk, akiket valamikor átöleltünk, és akikkel valamikor együtt nevettünk. Adjuk át magunkat gondolatban az ünnep mivoltának és szerezzünk egy jó napot a mennyből minket néző szeretteink számára.


Pozitív Nap - Vermes Nikolett


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Magyarra fordították a dalszöveget, majd vissza - óriási röhögés lett belőle

Az amerikai The Tonight Show-ban megmutatták, hogyan bénázik a Google Translate, ha a magyar nyelvvel kell megküzdenie...

A gyengeség nem természete a lelkednek, hanem szerzett tulajdonsága - úgyhogy most állj fel!

Szeretjük Müller Péter blogját, és ajánljuk nektek is szívből, szeretettel. Időnként érdemes rákattintani. Mert feltölt, mert erőt ad, mert sugárzik szavaiból a fény...

10 gyönyörű versrészlet a magyar költészet napjára

Azt mondták neki, az Attila név nem létezik, így gyerekkorában sokáig Pistának szólították. Árult vizet, lopott fát, tanított és írt, mégis mindig nyomorgott. Egyetemre ment, képezni akarta magát, de eltanácsolták. Rövid élete során végig önmagát kereste, ám nem tudta megtalálni lelki békéjét. Ő volt József Attila: születésnapját, április 11-ét a magyar költészet napjaként tartják számon.

Most zajlik a földkerekség egyik legszebb virágzása - megmutatjuk!

Március végével és áprilisban egy hatalmas, színpompás hullám söpör végig Japánon. A városok, kertek, hegyek és völgyek rózsaszínbe és fehérbe borulva ünneplik a tavaszt, a világ pedig tátott szájjal irigykedik a képek láttán.

Színekben úszik egész India: ma elkezdődött a tavasz ünnepe, a Holi! (+képek)

Miért festékes ma még a Google kereső logója is? És egyáltalán, mi az a Holi? És miért dobálják ma egymást Indiában (és a világ számos más pontján is) az emberek színekkel? A választ megtudod, ha lejjebb görgetsz!


NAPI BOLDOGSÁG