Eljött a "vízbehányó hétfő" - idén ezekkel a versekkel érdemes locsolni!

A locsolkodás, úgymond, ősrégi szokás nálunk magyaroknál, már a 17. századból is maradtak fenn írásos emlékek róla.

1736-ban Apor Péter a Metamorphosis Transylvaniae azaz: Erdélynek régi együgyű alázatos ideiben való gazdagságából ez mostani kevély, czifra felfordúlt állapotjában koldússágra való változása című művében ezt írta: "... úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást az leányokat hányták az vízben ..."



Húsvéthétfő hajnalától kezdve napnyugtáig járják a legények a leányokat és hideg kútvízzel - újabban kölnivel - locsolják őket, hogy szépek és üdék maradjanak a következő esztendőig.

A hagyomány eredetének egyházi magyarázata részben a keresztelésre utal, részben pedig arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat hideg vízzel akarták volna a zsidók elhallgattatni - ennek másik verziója szerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. 




Vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezik az évnek ezen napját, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást.
A mai formája újabb keletű, a nagyvárosi életmód elterjedésével került előtérbe. Mostanra leginkább kölnivel (vagy pacsulival), parfümmel, esetleg szódásszifonnal járnak a legények locsolkodni.




Tudtad-e?


Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem, a menstruációs vért is jelképezi, mint a női termékenység jelét, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék is lehet húsvétkor válaszként a locsolásra ami a férfi termékenyítő mivoltára utal.




Hagyományos locsolóversek

Szépen kérem az anyját
Adja elő a lányát,
Hadd locsolom a haját!
Hadd nőjön nagyra,
Mint a csikó farka:
Még annál is nagyobbra,
Mint a Duna hossza!
Szabad-e locsolni?
_____________________________

E háznak kertjében van egy rózsatő
Azt gondozza, azt öntözi a Jó Teremtő
Vizet öntök a fejére
Szálljon áldás a kezére
Az Istentől kérem
Piros tojás a bérem
_____________________________

Üdvözlöm e szent ünnepet, a ház minden lakóit,
Kívánom, hogy töltsék vígan ennek minden óráit.
Vagyon itt egy szép virágszál, aki, tudom, öntözést vár,
Mert víz nélkül minden plánta, úgy gondolom, elszáradna!
De hogy ő soká viruljon, szép orcája is piruljon,
Megöntözöm piros vízzel, fogadja el jó szívvel!
_____________________________

Kinyílott az aranyeső 
Én voltam ma a legelső, 
Aki kora reggel 
Locsolkodni kelt fel 
Minden szőke, barna lány, 
Mint a piros tulipán 
Virulva-viruljon 
Rózsapermet hulljon. 
Íme, itt a kölni 
Szabad-e locsolni?
_____________________________

Vízbevető hétfő nekünk is úgy tetszik:
Látjuk az utcákon, egymást hogy öntözik.
Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával:
Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni,
Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni.
_____________________________

Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.
_____________________________

Húsvét másodnapján régi szokás szerint
Fogadják szívesen az öntözőlegényt.
Én a legénységhez igen kicsi vagyok,
De öntözőlegénynek mégis csak felcsapok.
Minden esztendőben ilyenkor itt vagyok
Ha a locsolásért piros tojást kapok.
_____________________________

Húsvét másodnapján az jutott eszembe,
Locsolóvizet vegyek a kezembe.
Megöntözzek vele egy árva ibolyát,
És cserébe kapjak érte egy hímes tojást.
_____________________________
Válaszvers lányoknak:

Köszönöm, hogy köszöntöttél,
Rózsavízzel megöntöztél.
Én is köszöntelek Téged,
Tojás lesz a fizetséged.
Aki adta, ne feledd,
És a tojást el ne ejtsd!
_____________________________

Adjon a jó isten,
Boldog ünnepeket!
Mindenféle jókkal
Lásson el titeket.
Az öreg nagyapám
Ily köszöntőt hagyott,
Örvendjetek vígan,
Jézus feltámadott.
Öröm ez tinéktek,
Énnekem és másnak,
De én is örülök
A hímes tojásnak.
Adjanak hát nékem,
Néhány piros tojást,
Hogy jó kedvvel menjek
Az utamra tovább.
_____________________________

Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára, 
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra. 
Rózsavíztől, majd meglátod, szép és ügyes leszel, 
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?
_____________________________

E háznak kertjében van egy rózsatő 
Azt gondozza, azt öntözi a Jó Teremtő 
Vizet öntök a fejére 
Szálljon áldás a kezére 
Az Istentől kérem 
Piros tojás a bérem
_____________________________

Itt a húsvét, eljött végre
A szép lányok örömére 
Mert a lányok szép virágok 
Illatos víz illik rájuk 
Ne fuss hát el, szép virágom, 
Locsolónak csók jár, három.
_____________________________

Ákom-bákom, berkenye; 
Szagos húsvét reggele. 
Leöntjük a virágot, 
Visszük már a kalácsot.



Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
Képek forrása: pinterest

Pozitív Nap - Gerecs Zsófia


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Szem nem marad szárazon! Ez a legszerethetőbb karácsonyi videó (szerintünk)

Tisztában vagyunk vele, hogy a filmekben ábrázolt valóság és a mi saját valóságunk között éles határ húzódik. Átléphetetlen határ - gondoljuk. Pedig van egy műfaj, mely hivatásszerűen keresztül- kasul közlekedik ezen a biztosnak gondolt határon: a reklám... Ebben a reklámban csakis a mi valóságunk örökérvényű igazsága jelenik meg: adni jobb, mint kapni.

RAGYOGÁS: ilyen mesés a város ilyenkor

A nagy rohanásban is érdemes néhány percre megállni, és csak a fényekre koncentrálni...

Erre a 4 dologra kell választ adnod advent időszakában

Advent a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődök és karácsonyig tart. Eredete a 4. századik nyúlik vissza, amikor VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Így tehát idén december 3-ára esett advent első vasárnapja, ekkor kezdődik meg hivatalosan az egyházi esztendő.

Ami nélkül nincs Karácsony: fények kül- és beltérre (giccsmentesen)

Karácsonykor sokan fényárba úsztatjuk az otthonunk kívül-belül. Most megkísérlünk túllépni a villogó olcsó túlzsúfolt felállásokon. Tény, hogy az ünnepi díszkivilágítás azért mégiscsak különleges! Mutatjuk, mire gondolunk!

Év végi agytakarítás: 8 dolog, amit még idén pucolj ki az életedből!

Az utóbbi időben többször is felvetődött, hogy az emberek miért tesznek különös dolgokat akkor is, ha attól cseppet sem lesznek sem boldogabbak, sem elégedettebbek, sőt egyenes károsan hatnak rájuk ezek a szokások.


NAPI BOLDOGSÁG