Édesvíz a só "fogságában": hatalmas vízkészlet az óceánok alatt

Ausztrál kutatók hatalmas édesvízkészleteket fedeztek fel az óceánok alatt. Ez új lehetőségeket kínál arra, hogy némileg csökkentsük a globális vízkrízis küszöbén álló emberiség egyre fokozódó igényeit.

Az ausztráliai Flinders Egyetem kutatói, Vincent Post vezetésével a Nature-ben tették közzé azokat a becslésekre alapozó elképzeléseket, hogy a kontinentális padkák (selfek) alatt mintegy félmilliárd köbkilométer édesvíz rejtőzik a kőzetek pórusaiban. Igaz, hogy ez a víz nem mindenhol és nem teljesen „édes”, ám sótartalma lényegesen kevesebb az óceánvizek átlagánál, így emberi felhasználásra aránylag csekély ráfordítással alkalmas lehet.

A vízkészlet megoldás lehet az egyre fenyegetőbb ivóvíz-hiányra.


Ausztrália, Kína, valamint Észak-és Dél-Amerika területén lehet a legtöbb víz


Az óceáni selfek lényegében a kontinensek részei; 200-250 méteres víz borítja őket, néhol még annyi sem. Ezek a területek a pleisztocén jégkorszak során –amikor a globális tengerszint lényegesen alacsonyabb volt a jelenleginél – szárazföldek voltak, és a lefolyó csapadék- és olvadékvizek beszivárogtak a talajba. Szerencsés körülmények között vízzáró agyagrétegek közé kerültek, magyarán rétegvízzé váltak, kevésbé jó esetben elegyedtek a tengervízzel.


Amikor a jégtakarók elolvadása után a tengervíz ismét emelkedett, a selfek újra víz alá kerültek. Mostanáig úgy vélték, hogy az édesvíz, vagy félsós víz csak nagyon kevés helyen maradhatott meg, ám a legújabb kutatások szerint sok van belőle. Jelenlétét kimutatták Ausztrália, Kína, Észak-Amerika és Dél-Amerika selfterületein is.


Hogyan lehet kinyerni a vizet?

Az óceáni édesvízkészletek kinyerésére két módszer is kínálkozik. Az egyik, hogy a vízben álló platformokat építenek, hasonlóan a szénhidrogén-kitermelő platformokhoz – ez azonban drágának tűnik. A másik, hogy a szárazföldről, illetve szigetekről mélyítenek fúrásokat a víz kiaknázására.

A készletekkel azonban óvatosan kell bánni. Egyrészt, rengeteg egyéb kutatófúrás mélyül a selfeken, melyek szennyezhetik a víztartó rétegeket; másrészt a tenger alatti fosszilis vizek – a hasonló szárazföldi víztartalékokkal ellentétben – már nem kapnak felszíni utánpótlást. Felhasználásuk tehát mértékletességet kíván, viszont sokat segíthetnek több vízhiányos, tengerparti nagyváros ellátásában.


Forrás: MTI / nol.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Már meg is van a legtündéribb szurkoló a vizes vb-n

Egykori olimpiai bajnokunk kisbabája elvitte a show-t hétfő este a Hajós Alfréd Uszodában.

Az itató aljába rejtett egy kamerát, hogy olyan nézőpontból láthassuk az állatokat, amiből nemigen szoktuk! (+videó)

Az itató aljába rejtett kamera a legújabb szenzáció a neten! Mutatjuk azt a videót, amin az látszik, ahogy állatok isznak. Valaki ugyanis elrejtett az itató aljába egy kamerát, hogy olyan formában nézhessük meg őket, ahogy még soha nem láthattuk.

Bámulatos felvételeket készít a vizslákról egy magyar fotós

A kutyák is egyéniségek, Göblyös Péter képei is ezt igazolják. Fotóit most egy jótékony célú vizslafotó kiállításon láthatjuk, Érden.

Óceáni hulladékból sportcipő... Már ez is lehetséges! (Sőt, meg is kezdődött a tömegtermelése)

Megkezdődött az óceáni hulladékból gyúrt Adidas sneakerek tömegtermelése!

Egyszerre hat magyar vízilabdázó lett halhatatlan

Hat magyar vízilabdázót választottak be a sportág halhatatlanjai közé Mindannyian háromszoros olimpiai bajnokok, mostantól pedig a Hírességek Csarnokának is tagjai.


NAPI BOLDOGSÁG