A császárpingvinek úgy élik túl az antarktiszi kemény telet, hogy szorosan egymás mellé állva csoportokat formálnak- írja egy korábbi cikkében az mno.

A tudósok azon elmélkedtek, vajon a külső területeken tartózkodó pingvineknek hogyan lehet ugyanolyan kellemes klímában része, mint a csoport középpontjában lévőknek. Végül gyorsított felvétel segítségével rájöttek, a madarak szinte észrevehetetlen hullámokban mozognak a csoporton belül, így az idővel drasztikusan megváltoztatja a struktúráját. A filmet az antarktiszi Dronning Maud Landen rögzítette a tél folyamán, ahol a hőmérséklet akár -45 Celsius-fok alá is zuhanhat. Ezen időszak alatt a hím császárpingvinek szorosan egymáshoz "tapadnak". Fotó: wikimedia.org Nem csak melegedés céljából, hanem hogy kiköltsék tojásaikat - ők az egyetlen gerincesek, akik az antarktiszi télben teszik ezt -, miközben a nőstények a tengeren vannak. Korábban a kutatók úgy hitték, ezek a csoportok olyannyira szorosak, hogy bármilyen mozgás lehetetlen volna; vagyis a pórul járt, perifériára szorult pingvinek kénytelenek lettek volna ott is maradni.

Daniel Zitterbart, a tanulmány egyik szerzője elmondta:

A pingvineknek muszáj összebújniuk, mert ellenkező esetben energiát veszítenek. Ha a csoportosulás túl laza, megfagynak. Ám ha túl szorosan tapadnak össze, akkor egyáltalán nem tudnak mozogni.

A pingvinek az idő kis részében ugyan mozdulatlanok, de minden 30-60. másodpercben egy, vagy egy csoport pingvin elindul egy kissé. Ennek következtében a mellette lévő is totyogásba kezd, majd hirtelen hullámszerűen az egész kolónia elmozdul.

A madarakat éppúgy megviseli a zord időjárás, mint az embereket. Összebújásuknak ez az egyik oka. A másik a párzás időszaka. Ha a tojó is kész a párzásra, akkor odabújik a párjához, jelezve a vonzódást.

Lélekemelő fotók összebújó madarakról

Forrás: sokszinuvidek.24.hu