A technika, amelyet használ, az úgynevezett anamorf képek. Ezt már a reneszánszban is alkalmazták a freskók festésénél, mikor egy domború vagy homorú felületre, kupolára vagy falra készítettek olyan képet, amely nem torzít. A sík felület illúzióját keltették egy nem sík felületen. Az a trükk ebben, hogy csak egy nézőpontból nézve van meg ez az illúzió, máshonnan nézve már nem stimmel a perspektíva, látható a turpisság.
Andrea Pozzo festette ezt a freskót 1685-ben a római Szent Ignác templom kupolájára.
Ezt a freskót pedig Andrea Mantegna készítette 1465-ben a Mantuában lévőPalazzo Ducale plafonjára.
Manapság az aszfaltra festett 3D-s krétarajzok készítői alkalmazzák ezt az ősi módszert, hogy (szintén csak egy pontból nézve) félelmetes szakadékokat varázsoljanak a talpunk alá, elhitessék, hogy épp egy kobrát bűvöl előtted a művész, vagy hogy helyet foglalhatsz egy hatalmas csiga mellett a padon.
Korábbi írásunkban Edgar Müller német művész rajzaiból mutattunk.
Művész: Joe Hill
Művész: Leon Keer
Művész: Julian BeeverHa alaposan megfigyeled, a következő videóban sem változik a kamera szöge. Csak ráközelít arra a tárgyra, amit ki akar emelni, de egy tengelyen mozog. A Brusspup kezét figyeld, mert csal! A videó leírásából pedig kiderül, hogy te is letöltheted és kinyomtathatod ezeket a "paliravevős" képeket, hogy aztán elkápráztathasd a haverokat.
Pozitív Nap