Ilyen egy túlfogyasztott bolygó, avagy egy véges világ "végtelen" növekedése (fotó)

Fotó: Robert Atanasovski/AP


Korunk paradoxona: a véges világ végtelen növekedése

Serge Latouche párizsi közgazdászprofesszor, a nemnövekedés elvének egyik megalkotója. A "nemnövekedés" azóta egyfajta mozgalomként terjedt el Franciaországban a harmadik évezred elejétől, követői radikális és kritikus szemlélettel viszonyulnak a Föld erőforrásainak véges voltát figyelmen kívül hagyó, korlátlan növekedésen alapuló, termelésközpontú, elidegenedett fogyasztói társadalmunkhoz. Szerintük a fenntartható fejlődés is egy képtelen kifejezés, a végtelenségig nem tud bővülni a gazdaság, pláne nem fenntartható módon.

Ez már történelem: rövid lecke az áruvá tett boldogságról

A II. világháború utáni USA-ban találták ki a mai fogyasztói világot, ez nem csak úgy "szervesen" létrejött. A háború utáni gazdaságpolitikai teoretikus, Viktor Lebow ezt így fogalmazta meg: "A gazdasági produktivitás azt igényli, hogy életstílussá váljon a vásárlás. A vásárlást és a javak használatát szertartássá tegyük, hogy mindez lelki kielégüléshez, önbecsülésünk növekedéséhez vezessen, hogy vásároljanak és a régit dobják ki, örökké gyorsuló tempóban..."

Manipulálva érezzük magunkat Lebow szavai nyomán? Erőteljesen. Szertartás, lelki kielégülés, önbecsülés - szavak amelyekről dédszüleinknek még eszébe nem jutott volna a vásárlás. Mindez mégis megtörtént, de kijelenthetjük - még ha szájbarágásnak is minősül manapság - , hogy a rendszer nem fenntartható többé. Több a holmink, de kevesebb időnk jut mindarra, ami igazán boldoggá tesz... Keményebben dolgozunk, mint valaha, sőt mára már azt is bebizonyították társadalomkutatók, hogy kevesebb szabadidőnk van, mint a feudális társadalmakban volt. Tudod, mi az a két elfoglaltság, amit a legtöbb ember szabadidejében űz? Néz és nézelődik, vagyis tévézik és vásárol. Beállsz a sorba?

Túl- túl- túl- és még azon is felül

Túlnépesedés, környezetszennyezés, túlfogyasztás, ökológiai lábnyom, stb, stb... Ismerős, már már fárasztó frázisok? Pedig a fenti gondolatok mind egybefonódnak, a rendszer mozgatórugói mi vagyunk, ránk szabják, ránk gyártják, nekünk tálalják és nyomják le a torkunkon. Beveszi a gyomrod? Csak rajtad múlik!

A helyzet komolyságának szemléltetésére jöjjön néhány kép az Overdevelopment, Overpopulation, Overshoot (OVER) című könyvből. Az összeállítás garantáltan beviszi a jobb horgot a gyanútlan nézelődőnek, de a sokkolás mellett más célja is van. A könyv legfőbb erénye, hogy összekapcsol két fő problémát: a túlnépesedést és a társadalmi-gazdasági viselkedéseket, s együttesen vizsgálja ezeket, miközben megoldásokat is keres. Az albumot terjesztő Speak Out szervezet arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az óránként kilencezer fővel gyarapodó világnépesség nem feltétlenül jelent megoldhatatlan problémát. Arra valóban fel kell készülni, hogy bolygónk nem tud korlátlanul földet, ételt, hajlékot s más egyéb forrásokat biztosítani a növekvő létszámú emberiségnek, azonban a népességnövekedés globálisan stabilizálható, mely hozzájárulna a ma nyomasztó ökológiai és társadalmi kihívások megoldásához.


Nyomornegyed a nyugati félteke legszegényebb országának, Haitinek a fővárosában. Több mint 19000 ember él együtt négyzetkilométerenként. Fotó: Google Earth/2014 Digital Globe

Óriásgép: a 288-as kotrógép a világ legnagyobb mobil szerszáma. A képen szénbányászat miatt földet tarol le Németországban. Fotó: Achim Blum


Mir bánya, Oroszország - a világ legnagyobb gyémánt bányája. Fotó: Google Earth/2014 Digital Globe

Kalifornia: a kimerített olajmezők is az ökológiai túlterhelést jelképezik. Fotó: Mark Gamba/Corbis

A világkereskedelem vérkeringésétől távol eső, az Északnyugati Hawaii-szigetekhez tartozó Midway-atollon egy albatrosz fióka oszló teste fekszik a parton. Jól látható, hogy a túl sok elfogyasztott műanyag okozhatta halálát. Az albatroszok ennivalónak gondolják az óceánon lebegő műanyag hulladékot, s azzal etetik fiókáikat a térségben. Fotó: Chris Jordan

A nyugaton már kiselejtezett számítógépeket, elektronikai berendezéseket többnyire a fejlődő országokba szállítják, ahol még újrafelhasználják a működő alkatrészeket, a maradék pedig szemétre kerül. Fotó: Peter Essick

Az indonéz Dede Surinaya a világ legsűrűbben lakott szigetének, Jávának egy távoli, szeméttel szennyezett öblében szörfözik. Fotó: Zak Noyle

Fakitermelés a kanadai Vancouver-szigeten. Kanadát olykor az Észak Brazíliájának is nevezik amiért kíméletlenül bánik erdejeivel. Fotó: Garth Lentz


Kiszorult természet. Fotó: Google Earth/2014 Digital Globe


Parabola antennák a világ egyik legősibb városának, a szíriai Aleppónak tetőin. Fotó: Yann Arthus-Bertrand


Pozitív Nap

Képösszeállítás: valasz.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Ezek 2016 legjobb drónfotói

A Hong Kong-i SkyPixel 2016-os légifotó pályázatára 27 ezer pazar kép érkezett. Ezeket választották a legjobbnak közülük, és a képek láttán erősen elgondolkoztunk, hogy veszünk egy drónt mi is.

Elképesztőek ezek a magasból készített fotók...

Most megnézheted, milyen lehet asztronautaként lenézni a Föld nevű bolygóra. Annyit mondunk, hogy ezeket a fotókat akkor is érdemes megnézned, ha már láttál ilyesmit.

Kínai vagy hazai fokhagyma? Így ismerheted fel

Magyarország tíz éve még önellátó volt fokhagymából, jelenleg csaknem annyit importálunk, főként Kínából, mint amennyit itthon termesztünk. Kevés a hazai fokhagyma, míg tehetjük, tegyük az egészséget az asztalra.

Elképesztő 145 éves titok lappang Kőbánya alatt - vess rá te is egy pillantást!

Kőbánya roppant izgalmas környék, csak igyekszik ezt a lehető legjobban titkolni. Az itt lévő Dreher Sörgyár csak egy, a nevezetességei közül.

Igazán különleges állatok, akikről el sem hiszed, hogy léteznek

A természet nagy mókamester. Ugyan tudjuk, hogy a dolgoknak csak véges számú kombinációja létezhet, azért a jó öreg Anyatermészet időről időre meglep minket.


NAPI BOLDOGSÁG