A magyar vidék sikertörténetei 5.rész - Nógrád legkitartóbb falva

Fókuszban az ország legkülönbözőbb pontjain élő közösségek – eltérő kondíciók, eltérő küzdelmek és célok, de egy dolog közös bennük: a tenni akarás.

Azt hittük végéhez ért sorozatunk, ám ekkor találkoztunk Egyházasdengeleg négy éves tervével, amit pozitív hozzáállással és elképesztő szívóssággal hajtanak végre lépésről lépésre az ott lakók. Cél az építés és a továbbélés!


Mert Dengelegen élni jó!


Mindössze 500 lelkes kis falu Nógrád megyében Egyházasdengeleg, de a település vezetői mindent megpróbálnak, hogy megelőzzék az elnéptelenedést, sőt jobb megélhetést biztosítsanak az ott élőknek és a - reményeik szerint - odaköltözőknek.

Túl azon, hogy megszüntették az iparűzési adót, a letelepülő vállalkozások gépjárműadójához is kedvezményt adnak, a jelenleg 17 gyerekkel működő iskolában pedig tehetséggondozó programot indítanak ősztől. Annyi már elmondható, hogy a múlt évihez képest 15-szörösére nőtt az adóbevétel, hasonló aránnyal kevés település büszkélkedhet.

- Az állandó lakosok száma kereken 500 fő. Eljutottunk arra a lélektani határra, hogy ha tovább csökken a népesség, akkor valószínűleg fel kell adni bizonyos intézményegységeket, azt pedig semmiképpen nem szeretnénk - mondja Zsiga Tamás független polgármester, hangsúlyozva, hogy munkahelyet nem feláldozni, hanem teremteni akarnak. - Ha van munkahely, ha a fiatal családok meg tudják itt tervezni az életüket, akkor van értelme itt élni.
    

Szeretnének továbblépni


Meghirdették a Dengelegen élni jó elnevezésű programot. Ennek keretében törölték el tavaly nyáron az iparűzési adót, a faluban székhellyel vagy telephellyel működő vállalkozások pedig annyi támogatást kapnak, amennyi a befizetett gépjárműadójuk 50 százaléka.

"Dengelegen élni jó."

- Ezek rettenetesen nehéz döntések, hiszen először pénzről kell lemondanunk annak reményében, hogy majd befolyik bevétel a településre - folytatja a polgármester. 

- Mit hoztak ezek a döntések 2012-re? 

Tavaly körülbelül kétmillió forintnyi gépjárműadó folyt be az önkormányzat kasszájába, idén ez meghaladja a 30 milliót. Ennek felét a cégek támogatására fordítják, de így is komoly az előrelépés. Ezt azzal érték el, hogy százas nagyságrendű lett a Dengelegre bejegyzett cégek száma. 

- Persze van köztük egyszemélyes vagy éppen csak megalakult, de néhányan nagyon komoly szállítási kapacitással dolgoznak, 30-40 kamionflottából álló cégeknél sokat számít ez a kedvezmény - magyarázza Zsiga Tamás. - A szállítmányozó cégek járművei úton vannak, ezek nálunk meg se jelennek értelemszerűen. Sokan az eltörölt iparűzési adó miatt kerültek ide, mondjuk internetes kereskedelemmel vagy reklámmal foglalkozó cég. Abba az érdekes helyzetbe kerültünk, hogy mivel nincs iparűzési adó, nem kell nálunk bejelentkezniük a cégeknek. Akkor találkozunk a nevükkel, ha a gépjárműadó kapcsán megjelennek a rendszerben. Bár az én álmom az, hogy vegyük fel, és folyamatosan tartsuk velük a kapcsolatot, esetleg ők is tudnak dolgozni egymással alvállalkozóként, partnerként. 

- Így szert tesznek bevételre, amelyet nyilván a faluban használnak fel, de a helybelieknek mindez még nem ad munkát - vetődik fel a kérdés, amire a polgármester azt válaszolja, hogy szeretnének továbblépni erről a szintről: az lenne jó, ha valóban termelő üzemek érkeznének ide, és mindent megtesznek, hogy vonzzák a cégeket.
    

Fontos a humán erőforrás 

Jelenleg a faluban az egyik foglalkoztató az önkormányzat. A hagyományos közfoglalkoztatás mellett a Start-programban levendula- és körömvirág-termesztésbe fogtak. Dengelegen működik a Biomed Kft., amelynek gyógyhatású krémjeit országszerte ismerhetik, valamint a tejhasznú szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó Új Mező Kft., amely Budapest kerületeibe is házhoz szállítja a tejet. Minimális létszámmal dolgozik a filteres teákat csomagoló üzem. A polgármester egy ábrát tesz elém, amelyen Egyházasdengeleg 2010-2014 közötti fejlődési modelljét tervezték meg.


- Nagyon fontos benne a humán erőforrás - húzza alá. - Rendezvényeink, programjaink, jövőképünk - minden azon múlik, hogy ehhez emberek kellenek, olyanok, akik jövőt látnak a településen. A letelepedést segítő, "kedvezményszerző támogatásban" is gondolkodunk - erre még nincs valós kereslet. Fiatal házaspároknak, családoknak 18 önkormányzati telket tudunk felajánlani.

Mondjuk egymillió forint az ára, de ha letesznek egy tervet, hogy mit kellene még tenni annak érdekében, hogy fejlődjön a falu, elengedjük a felét. Több tervvel ingyenessé válik a telek, de még az is lehet, hogy végül mi adunk pár százezer forintot, hogy el tudják kezdeni az életüket Dengelegen. Mi az egyforintos telekosztásban nem látunk fantáziát, mert attól nem válnak elkötelezetté. Az kell, hogy akarjanak itt élni, és próbálják építeni a helyi közösséget.
    

Elmetorna óra, avagy egészen új oktatási perspektívák

  

A szlovák nemzetiségi falu alsó tagozatos általános iskolájában most 17 gyerek tanul, és az oktatásban is nagy ugrásra készülnek. A polgármester elmondása szerint beviszik az oktatásba a táblajátékokat, amelyek azért "szenzációsak", mert a leszakadó, hátrányos helyzetű és a tehetséges gyerekeknek is sikerélményeket adnak.

A budapesti Nagy Lászlóval dolgozták ki a tematikát: a táblajátékokat százas nagyságrendben tanítják meg, mert akár magyar órán a szókapcsolatok bemutatására is alkalmasak, sőt bevonhatók bármelyik tantárgy tanításába, hiszen önmagában is fontos a logikai képesség fejlesztése. Ez lesz az elmetorna óra, de szeptembertől a festészetet és a hangszeres zenét is oktatják majd, és azt remélik, hogy a környékről is Dengelegre viszik majd a gyerekeket.

Gyerekek ügyességi játékot játszanak az iskolában Egyházasdengelegen. MTI Fotó: Komka Péter

A rendszerváltás táján 640 lakosa volt a falunak, és az akkor még önálló iskolába közel 70 gyerek járt, valamennyi dengelegi. A jelenlegi 17 tanulóból csak heten helybeliek. Az évi 30-40 millió forintból gazdálkodó község azok közé a települések közé tartozik, amelyek nincsenek eladósodva.

- Mindig igyekszünk a takarónk méretéhez képest nyújtózkodni, és azt mindig nyújtani - szögezi le Zsiga Tamás. - Innentől a gépjárműadó-bevétel az egyik lehetőség, hogy picit nagyobb mozgásterünk legyen. És ha még további cégekkel sikerül kapcsolatba kerülnünk, akkor reméljük, hogy ez a "nyújtózkodás" egyre nagyobb lesz. Ez a gépjárműadós elképzelés nem önmagában arról szól, hogy pénzt szerezzen az önkormányzat, nekünk célunk van ezzel. Azt akarjuk, hogy a településnek jövője legyen, elinduljon olyan pályán, hogy nem csökken a lakosságszám, hanem növekszik. Van egy ezeréves templomunk, ami üzenet számunkra, hogy meg kell őriznünk a továbbélést.

A falut választó cégekkel a Cégszolgálat Kft. foglalkozik, ők végzik a marketinget is. A polgármestertől sem áll távol faluja menedzselése, néhány éve például betelefonált az egyik kereskedelmi rádió műsorába, hogy a köztudatba bekerüljön a település neve - "kezdjenek el érdeklődni irántunk" -, aminek az lett a vége, hogy Lali király és udvartartása elutazott Egyházasdengelegre, és ott készítették el egyik műsorukat.

- Milyen kifutását látja a terveiknek?

- Szívem szerint azt szeretném, ha holnap itt kopogtatnának a cégek, és arról tárgyalnánk, van-e szükségük támogatásra, be kell-e vonni a munkaügyi központot, de reálisan tudom, hogy mi továbbra is 500 lelkes település vagyunk adott képzettséggel és munkaerővel. Szóval, nagy munka lesz. Ha százas skálán kellene belőnöm a hatékonyságot, az alsó feléhez van közelebb, de hatalmas energiát fektetünk bele, hogy feljebb tornázzuk.



Sorozatunkkal arra szeretnénk rávilágítani, hogy nem csak "lepukkant", elhanyagolt és elszegényedett vidéki élet létezik országunkban. Vannak jövőbe vezető, pozitív példák is!

A magyar vidék sikertörténetei sorozat további részeit itt megtalálod:

A magyar vidék sikertörténetei 1.rész – Íme, a márokföldi példa
A magyar vidék sikertörténetei 2.rész – Falu az önellátás útján 
A magyar vidék sikertörténetei 3.rész – keleti "Gazdálkodj okosan!" (videóval)
A magyar vidék sikertörténetei 4. rész - Egy ökofalu 20 éves története


Szerző:
Pozitív Nap / MTI

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

"Olyan vagyok, mint a birkák, a szabad levegőnek születtem" - 90 éves néni egy olasz falu egyedüli lakója

Az augusztusban 91. életévét betöltő Paolina Grassi az utolsó lakója Casali Socraggio hegyvidéki falujának Olaszországban a svájci határ közelében

A különbség egy főnök és egy igazi vezető között (+brutálisan őszinte illusztrációk)

Tíz rövid pontban és hat brutálisan őszinte illusztrációban megmutatjuk, milyen kvalitásoktól válik valaki vezetővé - és milyen hibáktól lesz türannoszi főnök. Ha vezető beosztásban vagy, érdemes nagyon magadba nézni és megfontolni, vajon jól bánsz-e az alkalmazottaiddal és a hatalmaddal...

Falun: tündéri magyar animáció a falusi életről (+videó)

Zseniális rövidfilm terjed arról, mit szeretünk a kis magyar falvakban. Wonhaz Annamária rövidfilmje tökéletesen visszaadja az a hangulatot, nyugalmat, otthonosságot, amit falun érzünk.

Az utolsó kettő: egy kitartó házaspár, akik 45 éve egyedüli lakosai a falunak

Három kutya, négy tyúk, egy kakas, nagyjából huszonöt macska és méhek élnek csak velük. A legközelebbi település ugyanis huszonöt kilométerre található tőlük.

23 valódi falu, amik mintha a tündérmesékből léptek volna elő

Vannak bizonyos helyek a világon, ahol látszólag egy, vagy több évszázada megállt az idő...


NAPI BOLDOGSÁG