Összesen mintegy 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt.-re a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Az erről szóló határozatot postázták a cégnek. A bírság megállapítása a hatályos jogszabályoknak megfelelően történt. Tekintettel a katasztrófa mértékére és a kiömlött anyag mennyiségére, a Felügyelőség a legszigorúbb számítást vette alapul – olvasható a kormányzati portálon. A MAL Zrt. a „vörösiszap elhelyezésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetése során bekövetkezett környezetkárosítás miatt” köteles megfizetni a több mint 135 milliárd forint bírságot. Az összeg meghatározásakor a Felügyelőség figyelembe vette, hogy összesen 1 876 622 tonna vörösiszap és lúgos oldat jutott ki a tározóból. Emellett szerepet játszott az is, hogy ilyen mértékű és kiterjedésű környezeti kárra még nem volt példa Magyarországon. A MAL Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja 2010. október 4-én szakadt át. A kazettából kiömlő, jelentős mennyiségű, magas pH értékű vörösiszap elöntötte a szomszédos Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, és mintegy százhúszan kerültek kórházba. A kiömlő vörösiszap elárasztotta a Torna patakot, és azon keresztül károsította a Marcal-Rába-Duna vízrendszerét. A MAL Zrt. köteles a bírságot a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megfizetni. A határozat ellen kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezni az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél – áll a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodájának közleményében.

Már nincs olyan kockázata az ajkai timföldgyár működésének, amely veszélyeztetné az ott élők biztonságát - mondta a vöröiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság ülésén Kossa György, a Mal Zrt. állami felügyeletét ellátó bizottság volt elnöke. Az egy évvel ezelőtti vöröiszap-katasztrófa után lelkileg megtörtek a Mal Zrt. dolgozói, ezért is volt indokolt átvenni az irányítást - mondta a volt állami felügyelő. A termelés február végével állt át a száraz technológiára, vagyis a timföldgyártás mellékterméke, a vörösiszap már nem folyékony. Az állami felügyelet június 30-án szűnt meg, a vizsgálatok nem tártak fel jelentős jogszabálysértést - mondta Kossa György. „A tulajdonosok együttműködtek a kormánybiztossággal. Korábbi jogszabálysértésekre utaló jelet nem találtunk” – fogalmazott. Kossa György kérdésekre válaszolva azt mondta, nem találtak olyan dokumentumokat, amelyek arra utaltak, hogy a tulajdonosok be akarták volna zárni az ajkai timföldgyárat. A felügyelő szerint a menedzsment meghosszabbítani szerette volna az engedélyeket, de nem a száraz technológia irányába akartak menni, hanem a tározófalak magasításán gondolkoztak. A Mal Zrt. állami felügyeletét ellátó bizottság volt elnöke a felelősség kérdésében nem foglalt állást, mint mondta, azt a Nemzeti Nyomozóiroda büntetőeljárásban vizsgálja. Kossa György szerint ugyanakkor érdemes lenne vizsgálni a tározók tervezőjének és kivitelezőjének felelősségét is.