Egyszer feltámad egy nagy vihar, és "Földanyánk" kitárja majd házunk ablakait, hogy tisztára mossa elménket, és azt, amit magunk után hagytunk. Lehetne másképp is, hisz mindannyian a Föld gyermekei vagyunk, és az életet melyet nekünk ajándékoztak, okkal kaptuk. Képesek lehetünk a világ megismerésére, a pusztítás elleni védelemre, hiszen van agyunk, amit jobb esetben használunk is, vagy mégsem?
Az ember azt gondolná, hogy okosabban gondolkozunk mint némely ragadozó, hiszen képesek vagyunk a múltba tekinteni, a jövőnket tervezni, van felelősségérzetünk, morális érzékünk. Több esetben azonban, pont az ellenkezője bizonyosodik be. Sóvárgunk a hatalom iránt, amit pénzzel akarunk megkaparintani. Azt hisszük, hogy ez a boldogság eszköze, melyhez szükségünk van a termelés-fogyasztás-eldobás örökös körforgására. Felhasználjuk, átalakítjuk a természet erőforrásait, oly módon, mely nem éppen gondolati lényre jellemző. Tényleg a termelés-fogyasztás-pénz háromszöge az ember létfeltétele?
A XIX. századig elenyésző volt a természetes folyamatokba való belerombolás. A technológiai fejlődéssel párhuzamosan és az iparosítás következtében ez azonban ugrásszerűen megnövekedett. Mára már több ország, mozgalom felismerte a szükségét ennek a "növekedésnek", felesleges "cucc" termelésnek a megállítását.
Nevezzük nevén a dolgokat: miket pusztítunk el?
A talaj, a vizek pusztítása, szennyezése: a talajt már évszázadok óta műveljük, mellyel nem is lenne probléma, ha figyelembe vennénk a talaj megújuló képességét. Ha nem tudjuk pótolni az elveszített tápanyagokat, akkor egy idő után csak terméketlen földek végtelen kietlen mezője lesz lábunk alatt. A víz pedig a legnagyobb kincsünk, még ha most nem is vesszük észre, mekkora a jelentősége. Persze hogy nem, hiszen élvezzük a korlátlannak hitt mennyiséget, és azt hisszük mindig így lesz. Pedig nem.
A levegőt úgy szennyezzük, mintha kötelező volna. A gyárak, a közlekedési eszközök, úgy fújják magukból a füstöt, mintha direkt a légkör természetes összetétele ellen esküdtek volna össze.
Az ózonréteget a különféle termelő tevékenységek melléktermékei rombolják a legjobban, és ez a tenger világát is veszélyezteti. Az ózon ritkulásával nő a Föld felszínére jutó ultraibolya sugárzás és ez károsan kihat a tápláléklánc alapjaira.
Az állatokat halomra gyilkoljuk, hogy eredeti bőrcsizmánk legyen, vagy villogjunk egy szép kabátban. A növényekből, fákból, pedig felesleges papírhalmazok gyűlnek össze nap mint nap, a lakásunk előtti dobozban, amikor kiírjuk, hogy: „a hirdetéseket, ne a postaládába dobja, kérem szépen.” Belegondoltunk már abba, hogy hány hektár erdőt rombolnak le ezekért a jelentéktelen "vásároljanak és a régit dobják ki" cetlikért?
Hogy felrázzunk téged is, most mutatunk egy videót, amit egy londoni művész készített, Steve Cutts. Több mint 5 millióan nézték már meg, melyben főszerepet kap maga az ember. No nem az az idealizált szeretet-lény, akinek mindannyian látni szeretnénk magunkat, hanem a valós ösztön-lény. Az az ösztönösen viselkedő entitás, ami elvileg a gondolkodás által emelkedne ki az élővilágból. Ehelyett ösztöneit fejleszti tovább, igaz már tudatosan. Micsoda ellentmondás, mégis ez az igazság! (Lábjegyzet: tisztelet a kivételnek.) Amikor sírnunk kellene, akkor is önnön nagyszerűségünket csodáljuk.
Mit lehet tenni? Próbáljunk meg környezettudatosabban élni, vezessünk be egy-egy húsmentes napot, ültessünk palántákat, fákat, ha van rá lehetőség, a cigarettacsikket ne dobjuk el, gyűjtsük szelektíven a szemetet, informálódjunk „zöld” mozgalmak munkáiról, melynek részesei is lehetünk akár, gyerekeinket neveljük rá a gondviselésre a természet iránt. És még sorolhatnánk a lehetőségeidet!
A videó és a cikk is elég velősre sikeredett, de nem lehet másképp szellőztetni a rosszat, ha nem ébredünk rá, hogy mi a fontos az életben, mik az igazi értékek, hogy mi az amivel foglalkoznunk kellene. A világ emberségesebb, szebb hely lehet általunk is. Kis lépés lehet neked, de nagy lépés a bolygónknak, akár egy ember környezettudatosabb életmódja is. Ne csak gondold, csináld is.
Íme, néhány zöld példa:
Fenntartható Lánchíd park svéd módra
10 tipp, hogy környezettudatosabb légy
Az ökotudatosság nem pénz függvénye
Szerző: Tamás Zsanett - Pozitív Nap