Hosszú idő óta először zárt jó évet a hazai élelmiszeripar

Tavaly hosszú idő óta először bővült a magyar élelmiszeripar gazdasági teljesítménye. Az ágazat teljesítményét az exportértékesítés húzta fel, a belső értékesítés azonban továbbra is csökkent, összességében 2500 milliárd forint körül alakult az élelmiszeripar árbevétele 2011-ben.


Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke elmondta, hogy a magyar élelmiszeripar gazdasági teljesítménye hosszú évek után tavaly újra nőtt, az előzetes adatok szerint 2 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Hozzátette: az élelmiszeripar teljesítménye annak ellenére emelkedett tavaly, hogy a gazdálkodási körülmények nem javultak.

Az elnök hangsúlyozta: a teljesítmény-bővülés elsősorban a több mint 6 százalékkal megnövekedett exportértékesítésnek köszönhető, ugyanis az ágazat belföldi értékesítése - a korábbi évekhez hasonlóan - tavaly ismét csökkent, mintegy 3 százalékkal.

Éder Tamás elmondta, 2011-ben az ágazat költségeinek és értékesítési árainak változása az élelmiszeripar szempontjából kedvezőtlenül alakult. A mezőgazdasági termékek, alapanyagok termelői ára átlagosan 20 százalékkal emelkedett, miközben az élelmiszerek és az alkoholmentes italok fogyasztói ára csak mintegy 7 százalékkal nőtt. Emiatt az ágazati profit, amely egy évvel korábban 50 milliárd forint körüli volt, csökkent.

Folláth Györgyné főtitkár szerint az ágazati árbevétel a múlt évben 2 500 milliárd forint körül alakult, melyből 1 900 milliárd forint körüli bevételt belföldön, 500-600 milliárd forintot pedig külföldön realizált az ágazat.

Az élelmiszergazdaság meghatározó jelentőségű a vidéki foglalkoztatás és a fenntartható mezőgazdaság szempontjából. Élelmiszer-feldolgozás nélkül nincs életképes mezőgazdaság, mezőgazdaság nélkül pedig nincs élhető vidék. Az élelmiszeripar a feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2 000 milliárd forintos termelési értékkel, míg a mezőgazdaság termelési értéke 1 800 milliárd forint körüli.

Az ágazatban tevékenykedő cégek 96 százaléka kis-, illetve mikrovállalkozás. A közepes és nagyvállalatok adják ugyanakkor az ágazat termelési értékének 90 százalékát. A magyar mezőgazdasági termékek 65 százalékát a magyar élelmiszeripar vásárolja és dolgozza fel.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

A jövő képlete: kevesebb munka, több élet

Ha kevesebbet dolgoznánk, az megmenthetné a gazdaságunkat, a józan eszünket, és a bolygónkat is. Égbekiáltó ellentmondás, vagy tényleg ez lehet a jövő képlete?

8 dolog, amit akkor tapasztalsz meg, ha egyre többet olvasol

"Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni." ~ Mark Twain ~

Minden nap egy alma, az orvost távol tartja: rekordmennyiségű alma lesz idén!

Elengedhetetlen az egészségünk szempontjából, hogy az őszi-téli időszak egyik legfontosabb egészségvédő gyümölcséből sokat fogyasszunk.

Juhászképzés indul a magyar egyetemeken

Jávor András, a Debreceni Egyetem (DE) rektorhelyettese szerint az agrárágazatban jelenleg nagy tudáshiány van, ez különösen igaz a juhtenyésztésre.

Vidéki programok a fővárosban: adventi családi napok a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

Élvezetes felfedezőtúra, kvízjáték, kézműves foglalkozások és közös ünnepi készülődés vár kicsiket és nagyokat a Vajdahunyadvárban.


NAPI BOLDOGSÁG