Kifejtette, a kormány napokon belül létrehoz egy monitoring bizottságot kormányzati szakértők, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelte és civil szervezetek szakértőinek részvételével, amely figyelemmel kíséri a konstrukció végrehajtását, s rendszeresen tájékoztatni fogja a kormányzatot és a közvéleményt. Az árfolyamgát konstrukcióhoz augusztus 12. és december 31. között csatlakozhatnak a jogszabálynak megfelelő, lakásfedezettel rendelkező devizahitelesek, de extrém helyzet esetén mód lesz a határidő változtatására - ismertette a helyettes államtitkár. Az árfolyamgát alkalmazása a svájci frank alapú hitelek esetében 30 százalékkal csökkenti a törlesztő részletet az augusztus 10-i árfolyammal összehasonlítva, míg az euró esetében 10, a jen esetében 20 százalékkal. A törvény szerint csak a bejelentkezés utáni második törlesztő részletet kellett volna a rögzített árfolyammal számolni, a kormány azonban indokoltnak látja a szeptemberi alkalmazást. 

Nátrán Roland szerint ennek technikai lebonyolítása nem okozhat problémát. Elmondta, több bankkal egyeztettek, amelyek erre nyitottak voltak. Hangsúlyozta: célszerű, hogy aki bajban van, minél hamarabb belépjen a programba. A helyettes államtitkár szerint a bankok és a közjegyzők egyaránt felkészültek, ezért az ügyintézésben nem számítanak fennakadásra. Az euró-forint árfolyam rendkívül stabil az év eleje óta, ami azt mutatja, hogy a forinttal alapjaiban semmilyen probléma nem volt az elmúlt időszakban, s az euróhoz képest a régióban is kiemelkedő mértékben tartotta magát - mutatott rá Nátrán Roland. A svájci frank (CHF) forinthoz képest rendkívüli erősödésének a helyettes államtitkár szerint nem magyar fundamentális okai vannak, azt sokkal inkább az euró és a svájci frank keresztárfolyamának alakulása határozza meg.

A CHF erősödésének következménye, hogy míg egy átlagos, 2008-ban 16 évre, 4,8 százalékos kezdő kamat és 159 forintos kezdő árfolyam mellett felvett 8 millió forintos svájci frank kölcsön törlesztő részlete kezdetben 64.800 forint volt, az augusztus 10-i árfolyamon és 6,1 százalékos kamattal kalkulálva már 120.200 forint. Ettől a sokktól szeretnék megkímélni a háztartásokat az árfolyamgát bevezetésével: a CHF 180 forintos rögzített árfolyama a törlesztő részletet az adott példában 86.700 forintra mérsékli, ami a kezdeti törlesztéshez képest még mindig magasabb mintegy 30 százalékkal. A rögzített árfolyam miatt a növekmény mintegy fele magyarázható az árfolyamgyengüléssel, a másik fele a kamatváltozások miatt következett be.

 Az árfolyamrögzítés időszaka 36 hónapig, 2014. december 31-ig tart. Ezt követően 15 százaléknál nagyobb mértékben nem emelkedhetnek a törlesztő részletek, amit a futamidő megnyújtásával érnek el. Mindez része a bankszövetséggel kötött megállapodásnak, amit akár már a jövő héten jogszabály rögzíthet. Ha azonban egy háztartás 2015-ben kedvezőbb helyzetben lesz, nagyobb ütemben is törleszthet. A törlesztési különbözet forintban vezetett gyűjtőszámlára kerül. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: ennek kamatozása rendkívül kedvező, jelenleg 6,09 százalék, amin a bankoknak nem képződik profitjuk. Ezen felül semmilyen díjat, költséget nem számíthatnak fel.

 Nátrán Roland szerint szerencsés helyzetben a gyűjtőszámla egyenlege akár nulla is lehet. Mint elmondta, azért is határoztak meg három évet az árfolyamrögzítésre, mert ennyi idő alatt az ellentétes irányú mozgások képesek egymást kiegyensúlyozni. A konstrukció célja az volt, hogy az extrém változásokat "kisimítsa". A közjegyzői díj mértéke a megszokott összeg töredéke lesz, mértékét miniszteri rendelet határozza meg a jövő héten. Az árfolyamrögzítés időszakában is lehetőség lesz az előtörlesztésre. Ekkor a devizatartozást kell előbb törleszteni, s csak utána a gyűjtőszámlát. Ez az ügyfelek érdekeit szolgálja, tekintve, hogy a gyűjtőszámla nagyon kedvező kamatozású. A konstrukció sikerét azon lehet majd lemérni, hogy a következő három évben növekedni fognak-e a nem teljesítő hitelek. Kovács Zoltán a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta: a magáncsőd kérdése nem volt a kormány előtt. Angyal József adószakértő javaslatával kapcsolatban, aki a bankadó terhére véglegesen rögzítené a devizaadósok törlesztési árfolyamát, úgy reagált, hogy bármilyen jó szándékú ötlet, anélkül, hogy hatástanulmány készülne, nem alkalmazható.