Moratóriumot rendelt el az Európai Bizottság azokra a rovarirtó szerekre, melyekről szakemberek úgy sejtik, felelősek a méhpopuláció világszerte tapasztalt pusztulásáért.
A méheknek nem "csak" a mézet köszönhetjük, nélkülözhetetlen elemei a táplálékláncnak: az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be. A hazai mozikban már látható a témát feldolgozó dokumentumfilm, A méhek világa.
A méhek által beporzott növények értéke a világ élelmiszerpiacán évente eléri a 200 milliárd dollárt.Az unió 27 tagállama két hónap alatt a második alkalommal sem tudott dűlőre jutni a szóban forgó -vagyis neonikotinoidokat tartalmazó- növényvédő-szerek kérdésében. Összesen 15 tagország voksolt a moratórium mellett -köztük a kontinens két legnagyobb mezőgazdasággal rendelkező állama, Németország és Lengyelország-, de a szavazási szabályok értelmében ”kvalifikált többségre” volt szükség, amit a tagországok lélekszáma alapján számítanak, ezt pedig nem szerezte meg az előterjesztés, mivel Anglia tartózkodott. (Németország, mely az előző menetben nem támogatta a tilalmat, ezúttal igennel szavazott.)
Tonio Borg, az EB egészségügyi és fogyasztóvédelmi bizottságának tagja bejelentette, a szabályok értelmében az EB saját hatáskörében lép az ügyben. Vagyis a moratórium életbe lépett. (2010-ben az EB már cselekedett hasonlóképp, ám akkor a génkezelt burgonya termesztését engedélyezte.)
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság januárban javasolta hivatalosan a növényvédő-szerek ideiglenes betiltását, míg a tudósok elkészítik a behatóbb hatásvizsgálatokat. A Greenpeace hónapok óta kampányolt az ügy érdekében.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy a rovarirtó-szerek valóban felelősek a méhpopuláció drámai mértékű megcsappanásáért, az erősen sértené a vegyipari és biokémikai konszernek érdekeit, a német Bayer CropScience-t és a svájci Syngentát, melyek évente dollármilliárdokat keresnek e termékek gyártásával. A két vállalat közleményben ítélte el a moratóriumot és azt bizonygatta, annak koncepciója elégtelen tudományos bizonyítékokon alapul.
Az unió 22 milliárd dollárt eurót fordít évente az agrárszektor támogatására. Amerikában a zöldek és a méhészek beperelték a Környezetvédelmi Ügynökséget (EPA), amiért az szerintük elégtelen vizsgálatokra hivatkozva engedélyezte a méhekre nézve káros kemikáliák forgalmazását.
Vannak tudósok, akik attól tartanak, ha a neonikotinoidok betiltása csak azt segíti elő, hogy még ártalmasabb anyagokkal helyettesítik azokat a rovarirtókban.
Méhek nélkül éhen halunk
A mézgyűjtő méhek száma az elmúlt évtizedben katasztrofális mértékben csökkent. A méhkolóniák kihalása nemcsak az Európai Unióra érvényes. Az USA-ban 50 éve nem látott szintre csökkent a méhek száma az elmúlt télen, írta a New York Times. Tudósok szerint vírusok és paraziták is hozzájárultak a populáció csökkenéséhez.Az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be, derül ki az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) adataiból. A méheket vonzó növények közé tartozik a napraforgó és a repce is, melyből olaj készül.
A méhek által beporzott növények értéke a világ élelmiszerpiacán évente eléri a 200 milliárd dollárt.
További cikkeink:
Méhek: hatásos ellenszerei a ráknak!
Magyarország méznagyhatalom, Európa legjobbjai közt jegyzik
Forrás: Piacesprofit.hu
