Valahol Egyiptom és Szudán határán él egy törzs. A bőrük kicsit sötét, a nyelvük pedig núbiai, mégis magyar származásúnak vallják magukat. Ők a magyarábok.
„Tudjuk, hogy élnek magyarok Európában. Ők testvéreink, és mindig vártuk, hogy valaki eljöjjön közülük ide mihozzánk.” (Ibrahim el Magyar, Wadi Halfa, 1935)
1935-ben Almássy László gróf és Hansjoachim von der Esch történész expedíciójuk során találkoztak egy kereskedővel aki a „magyar” nevű törzsből származik. A felfedezők kíváncsiak lettek erre a népre, ezért ellátogattak Magyarárti szigetére, és alaposan kifaggatták őket származásukról.
Magyarábok a 60-as évekbenA magyarábok két hulláma
Mondáik szerint 1517-ben érkeztek Egyiptomban I.Szelim osztrák-török hódító seregeivel. Közöttük voltak janicsárnak kiképzett magyarok is. A hátrahagyott katonák Alexandriában zendülést szítottak, és elmenekültek. Ezután egy Ibrahim el-Magyar, azaz Ábrahám, a Magyar (más változatban Haszan el-Magyar) nevű tiszt vezetésével letelepedtek valahol Núbiában.
Az asszuáni magyaráboknak is megvan a maguk eredettörténete. Valamikor a 18. században érkeztek a térségbe. Ellentétben a keresztényként érkező magyarábokkal, kezdettől fogva iszlám vallásúak voltak. Őseik a török hódoltság idején iszlám hitre áttért magyarok, akiket Mária Terézia a hitük miatt kiutasított az országból.
Sok apró hasonlóság
Teljesen elkülönítik magukat az araboktól. Hajuk nem fekete, hanem inkább sötétvörös, bőrük is sokkal világosabb, és a núbiai népekhez képest, sokkal kisebb a szemük. A magyarábok nem beledit esznek, hanem kenyeret sütnek, ismerik a pörköltféléket, a húsos leveseket, és ételeiket „magyarosan” fűszerezik. Vallásuk kevert, sok keresztény szokást megőriztek, például az ujjukkal kis keresztet rajzolnak az újszülöttek homlokára, a kenyérre pedig, mielőtt megszegik, késsel vésnek keresztet. Ezenkívül a pogány és iszlám vallás elemei is megtalálhatóak náluk.
A magyaráb szó, magyar törzset jelent. A végső bizonyítékok
Büszkék származásukraVégül megtörtént a nagy felfedezés. 1965 körül a Magyarárti szigeteken áradás történt és veszélybe kerültek a magyarábok sírjai. Segítségükre egy Skandináv expedíció sietett.
Itt vettek csontanyag mintát a sírokból, amit később Ole Vagn Nielsen kutató vizsgált meg. A csontokból egyértelművé vált, hogy a lakosság egy része Kárpát-medencei és délszláv eredetű. Ezek után már semmi kétség nem volt a származásuk felől. A Magyarok Világszövetsége pedig 1992-ben tagjai közé választották a magyarábokat.
Bármilyen messze is élnek, és igaz, hogy sötét a bőrük és más nyelvet beszélnek, de idehaza ugyan olyan szeretettel kezelik őket, mint saját honfitársaikat.
Szerző:Horváth Gábor- Pozitív Nap
Felhasznált források: Pásztor Zoltán: A magyarábok földjén / erwin.bernhardt.net.nz / Wikipédia
