Az átlagember legfeljebb annyit tud az Afrika dél-keleti részén található szigetről, hogy fantasztikus természeti adottságai vannak, itt él a föld állat és növényvilágának öt százaléka, ráadásul 80 százalékuk őshonos. És persze magyar vonatkozásként Benyovszky Móric, akinek második hazája volt Madagaszkár, még királya is volt egy darabig a szigetnek.
Lantai-Csont Gergely fiatal egyetemistaként került Madagaszkárra, hogy bemutassa az ottani állatvilágot, valamint a brutális erdőirtásokat, amelyek a szigetet sem kerülik el. Utazásából könyv is született, a fotókból pedig kiállítás nyílt az állatkertben, a tárlat nyár végéig látogatható.
Fotó: Lantai-Csont Gergely
A gyűrűsfarkú makik kifutójának szomszédságában helyet kapott fotókiállítás anyaga a fiatal természetfotós Madagaszkáron készített tizenötezer felvételének legjavát képviseli. A fotográfiákon megelevenedik a hat Magyarországnyi szigetország egyedülálló élővilága, amelynek számos képviselője egyébként a Fővárosi Állatkertben elevenen is megtekinthető.
Fotó: Lantai-Csont GergelyA gyűrűsfarkú makik kifutójának szomszédságában helyet kapott fotókiállítás anyaga a fiatal természetfotós Madagaszkáron készített tizenötezer felvételének legjavát képviseli. A fotográfiákon megelevenedik a hat Magyarországnyi szigetország egyedülálló élővilága, amelynek számos képviselője egyébként a Fővárosi Állatkertben elevenen is megtekinthető.
Fotó: Lantai-Csont GergelyAz állatkert kiemelkedő fontosságúnak tartja a madagaszkári élővilág és a madagaszkári kultúra bemutatását. A hatalmas sziget ugyanis Földünk fajokban leggazdagabb élőhelyeinek egyike, ráadásul az ott élő fajok többsége endemikus, vagyis a világon sehol másutt nem fordul elő. Emellett a madagaszkári-magyar kapcsolatok története – Benyovszky Móric révén – egészen a XVIII. századig nyúlik vissza. 2010 óta külön állatház mutatja be a szigetország élővilágát és kultúráját, emléket állítva Benyovszky Móric személyének is.
