Állatkísérletekben sikerült koponyán kívül elvégzett elektromos ingerléssel megállítani a rohamok egy bizonyos típusát. A tanulmány ma jelenik meg a Science-ben.

Magyar kutatóknak állatkísérletekben sikerült koponyán kívül elvégzett elektromos ingerléssel megállítani az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát.

Kísérleteikről számolt be a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Berényi Antal a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének tanársegédje. A magyar kutatók eredményüket a Science című rangos, amerikai tudományos folyóirat mai számában ismertették.

Mint elmondta, kutatásuk alapvető célja az volt, hogy bizonyítani tudják: a koponyán kívülről érkező elektromos ingerek segítségével lehet módosítani azokat a folyamatokat, illetve az információfeldolgozást, amelyek az agyban zajlanak. "Ehhez választottunk egy betegségmodellt, egy epilepsziamodellt, ahol az agy normális működési struktúrája felborul, és ezt próbáltuk helyreállítani külső ingerekkel" - magyarázta Berényi Antal.

A kutató szerint kísérletsorozatuk vívmánya, hogy az elektródokat nem az agyba implantálják, ahogy például azt a Parkinson-kór kezelésében már régóta alkalmazzák, hanem a koponyacsont külső felszínére. "Ez azt jelenti, hogy a koponyát nem kell felnyitni, a bőr alá, a koponyacsont külső felszínére ültethető az elektróda" - tette hozzá.

Az új eljárás 30 ezer érintett emberen segíthetne

Berényi emlékeztetett arra, hogy az összlakosság mintegy 1 százaléka szenved epilepsziában, ami 100-150 ezer embert jelent Magyarországon. Az érintett páciensek 20 százaléka gyógyszerekkel nem kezelhető. Az új eljárás rajtuk, azaz körülbelül 30 ezer emberen segíthetne. A jövőre vonatkozóan a kutató elmondta, hogy alkalmas lehet az eljárás más jellegű betegségek kezelésére is, ha célzottan más agyterületeket ingerelnek így, például depresszió vagy más pszichiátriai kórképek esetében is segíthet módszer.

A most publikált állatkísérletes eredmények után a humán próbákra is szükség lesz, amelyek Berényi Antal reményei szerint minél hamarabb megkezdődnek. Ezt azonban vélhetően másik kutatócsoport fogja elvégezni a megfelelő engedélyek beszerzését követően. A Science magazinban közzétett tanulmányban szerzőként és kapcsolattartóként szerepel Buzsáki György Agy-díjas kutató is, akinek a Newark-i Rutgers Egyetemen, valamint a New York-i New York Egyetemen lévő laboratóriumában Berényi is munkatársként tevékenykedik.