Ez egy igazi háború, amit nem harci cselekményekkel, hanem a biológia fegyvereivel vívnak, mégis igazi küzdelem. Az emberi agy betegségeivel szemben folytat talán meg sem nyerhető csatát a tudomány, de ebben a küzdelemben még a részsikerek is óriási nyereséget jelenthetnek.

Számítások szerint ugyanis az elme betegségeinek kezelése az Európai Unión belül évente mintegy 700 milliárd eurót, azaz 210 billiárd forintot emészt fel, a bajt jobbára pedig csak kezelni tudják, gyógyítani alig.

Uniós giga projekt

Nem csoda tehát, hogy az EU 10 éves kutatási programot hirdetett meg, amelyben 80 tudományos intézmény vehet részt, köztük Magyarországról az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézete is. A vállalkozás költségei elérik az 1,2 milliárd eurót, ekkora összeget eddig még nem költött egy adott tudományterület támogatására az unió – mondta a Kossuth Rádiónak Freund Tamás agykutató.


Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének vezetője kifejtette: a támogatásra 23 terület pályázott, ebből hatot választott ki az unió, amelyek egy jelentős induló támogatást kaptak, hogy kidolgozzák részletes 10 éves tervüket, és megalakítsák azt a konzorciumot, amely meg is tudja valósítani a programot. Az EU végül két területet választott ki, köztük a Human Brain Projectet. Az elmúlt évek kémiai és fizikai fejlődése oda vezetett, hogy az agykutatás során keletkező hihetetlen mennyiségű adatot képtelenség kezelni – jelentette ki.

Az emberi agy csaknem 100 milliárdnyi idesejt bonyolult hálózata. Egy idegsejt 100 ezer másikhoz küld nyúlványokat, és 30-40 ezer sejttől kap információt. A folyamatokban rengeteg kémiai anyag vesz részt, ezeket azonban egyelőre lehetetlen „kísérletesen” megvizsgálni – magyarázta a szakértő. Egyes sejtek változásait meg lehet figyelni, sejtek millióit azonban csak megfelelő számítógépekkel lehet modellezni - tette hozzá. Ezekből lehet később előrejelzéseket és hipotéziseket gyártani, ennek nyomán pedig könnyebben megérthetik az egyes betegségek keletkezési mechanizmusát, ami a megelőzési stratégiák kidolgozásához vezet. Igazán jó gyógyszeres kezelés nincs, és nem is lesz addig, amíg meg nem fejtjük a betegségek kórmechanizmusát – közölte Freund Tamás.

700 milliárd euró évente

Az intézetvezető arról is beszélt, hogy egészséggazdasági szempontból a civilizált társadalmakat leginkább az Alzheimer-kór és a depresszió fenyegeti. Előbbi esetben a beteg évtizedekre kiesik a munkából, gyakran az egyik családtagot is kivonja, jelentős anyagi terhet okozva – tette hozzá. Napjainkban az információrobbanás olyan terhet ró az emberi agyra, amely meghaladja annak alkalmazkodó képességét, ez pedig szorongáshoz és depresszióhoz vezet – állítja.


Az agykutató kiemelte: az Európai Unióban évente 700 milliárd eurót költenek az agybetegek kezelésére, ami óriási teher. Magyarországon a terület finanszírozása megfelelő, a laborok kiválóan felszereltek, ezekben pedig az európai élvonalba tartozó kutatók dolgoznak – fogalmazott Freund Tamás, megjegyezve: az agykutatás magas színvonalát jelzi, hogy a European Research Council haladó pályázatán három magyar laboratórium is kiemelt támogatást nyert.