Túlvilági titkok világhírű agykutatók tolmácsolásában

A XXI. századra a fizika és biológia területén tett felfedezések olyan eredményekhez vezettek, melyek egyre nagyobb mértékben támasztják alá a spirituális tanítók által évszázadok óta ismert törvényszerűségeket. A legkülönlegesebb beszámolók ezek közül azok, melyeket világhírű agykutatóknak és idegsebészeknek köszönhetünk.



Mint mindenben, ebben is büszkélkedhetünk magyar kiválósággal: a számos szakmai díj után 2013-ban Prima Primissima díjjal kitüntetett dr. Freund Tamás neurobiológus az agykéreg működését kutatja, és olyan betegségekkel foglalkozott már, mint a Parkinson kór, az oxigénhiányos agykárosodás és az epilepszia. Tudományos érdeklődése annak a folyamatnak a vizsgálata, ahogy az idegsejtek hálózatai feldolgozzák az agyban az információt. dr. Freund Tamást az Istenadta című könyvben kérdezték a test csúcsszervének és a léleknek a kapcsolatáról. Válaszai elsőre talán döbbenetesnek tűnnek, de ki ismerné nála jobban az emberi agy különlegesen komplex világát?

„A gyermeki hitet könnyű elveszíteni, ha nem nyer megerősítést a felnőtté vált ember agyában. Az idegtudós az anyag evolúciójának a csúcsát, az agyat vizsgálja. Azt a szervünket, amelyen keresztül a lelkünk megnyilvánul az anyagi világ számára. És olyan funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai anyag nem. Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme. Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ, és ami fontosabb, a többi lélek számára.
 
A 2013-ban Prima Primissima díjas magyar agykutató: dr. Freund Tamás

Véleménye szerint az agy nem létrehozza a lelket, hanem csak befogadja azt. Az anyagi világban megnyilvánuló, testet öltött lélek az ősrobbanás után egy teremtő lélek gondolataként jelent meg. A teremtő szándék által létrehozott fizikai törvényszerűségeknek köszönhetőek az anyagi világban megnyilvánult jelenségek. Az Istenhit és a tudomány ellentmondása véleménye szerint csak látszólagos:

„Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. A kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy, mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei… A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa.”


Áldásos agyvérzés agykutatóként


dr.Jill Bolte Taylor, a Harvard egyetem agykutatója 1996-ban agyvérzést kapott, ezáltal a téma szakértőjeként olyan különleges élettapasztalatra tett szert, melyet később a magyarul is megjelent Mennybe döngölve című könyvében tárt a világ elé. dr.Taylornak a bal agyféltekéje bénult le, aminek következtében a jobb agyfélteke teljesen átvette a hatalmat a teste fölött. Az érzés, amit megfogalmaz olyan, amire talán mindnyájan vágyunk egy kicsit:

„37 évet azzal töltöttem, hogy lelkesen és keményen „csinálni-csinálni-csinálni” kell a dolgokat, méghozzá gyors tempóban. Ezen a különleges napon viszont megtanultam, mit jelent egyszerűen csak „létezni”… Minden egyes képpont, a téged és engem felépítő legapróbb részecske – ahogy a köztünk lévő teret felépítő minden egyes képpont is – atomi anyag és energia. A szemeim nem tudták többé a dolgokat egymástól különálló dolgokként érzékelni. Mindennek az energiája egymásba olvadt.”
 
dr.Jill Bolte Taylor a saját agyvérzéséről írt könyvet

dr.Taylornak 8 évbe telt a teljes felgyógyulás, 2008-ban pedig egy TED konferencián tudott beszámolni arról, hogy a kizárólag a jobb agyféltekéjével töltött időben milyen békességet érzett: megtalálta a Nirvánát. Ezért tehát van-e akadálya annak – teszi fel a kérdést nekünk – hogy a hétköznapjainkban, agyvérzés nélkül is tegyünk néhány lépést a jobb agyféltekénk és ezáltal jelenünk teljesebb megélése felé? A bal agyfélteke által vezetett egónk, a múltba tett kalandozások és a jövőtől vezérelt félelem helyett adjuk át magunkat a jelen szépségeinek. Hatalmunkban áll választani minden egyes pillanatban, hogy ezáltal a tudatosság magasabb szintjére léphessünk.

A szkeptikus agykutató 7 napos utazása


A tudatosság másik aspektusát írja le dr. Eben Alexander amerikai idegsebész A mennyország létezik című könyvében. Egy bakteriális agyhártyagyulladás következményeként egy hétig feküdt kómában, agykérge idegsejtjei nem mutattak semmi aktivitást, mindeközben azonban tudata és belső lénye teljesen magánál volt.

„Az agytól független tudatosság előtt az univerzumnak egy másik, nagyobb dimenziója tárult fel. Olyan dimenziók, amelyek létezéséről soha még csak nem is álmodtam, és amelyeket a régi, a kóma előtti énem lehetetlenségnek nyilvánított volna."

7 napos tudatos utazás közben

Az idegsebész korábban úgy gondolta, hogy a hasonló halál közeli élmények az oxigénhiányos állapot miatt történnek, az ő esetében azonban nem erről volt szó. Mivel agykérgének működése teljes mértékben leállt, semmiféle tudatosságot nem lett volna szabad érzékelnie.

"Az orvostudománynak az agyról és az elméről vallott mai felfogása szerint abban az állapotban, amelyben én voltam, még halvány, beszűkült tudatosságot sem tapasztalhattam volna, nem beszélve arról a rendkívül kalandos, és teljesen koherens utazásról, amelyen átmentem."
 
A mennyország létezik - Sokáig dr. Alexander sem hitte

A különleges egység élményének megtapasztalása hasonló ahhoz, mint amit dr. Taylor érzett bal agyféltekéjének leállása után. Habár az átélt élmény merőben különböző volt, ugyanarról az egységérzéséről írtak később mindketten.

"A modern fizika szerint a világegyetem egy egység. Bár a világban, amelyben élünk, látszólag a tárgyak, az élőlények, az események elkülönültek, de a fizika szerint a felszín alatt minden tárgy, az univerzum minden eseménye összeköttetésben áll.

Valójában nincs elkülönülés. Ez előtt a tapasztalásom előtt, számomra mindez csak absztrakció volt, ma már azonban valóság. És az univerzumot nem csak az egység tartja össze, hanem most már tudom, hogy a szeretet is összeköti.”
– írja dr. Alexander. 

A kvantumfizika, neurobiológia és más tudományos kutatásoknak köszönhetően a jövőben egyre többet tudhatunk majd meg az Univerzum, a tudatosság, a lélek, és ezáltal önmagunk működéséről.  Mindazok a spirituális tanítások, melyeket a tudomány felfedezéseivel alátámaszt, hitet adhatnak az útkeresőknek, és segíthetnek a mindennapokban, hogy könnyebben merjünk önmagunk lenni, miközben egyre jobban kiteljesedünk az egység élményében.


Szerző: Ábrahám-Hörömpő Andrea - Pozitív Nap
Felhasznált források: Newsweek, TED, Wikipedia, meditacionk.blogspot.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Bemutatjuk az Agykérgi Homunkuluszt

Azt mindannyian tudjuk, hogy nézünk ki kívülről. Ám ez a kis homunkulusz azt mutatja meg, az agyunk miként látja a testünket belülről.

Egy igaz küzdelem: magyar szakembereken a világ szeme

Az emberi agy betegségeivel szemben folytat talán meg sem nyerhető csatát a tudomány, de ebben a küzdelemben még a részsikerek is óriási nyereséget jelenthetnek.

Minél több nyelv, annál több agy

Az intenzív nyelvtanulás hatására az agy bizonyos területei növekednek.

Világraszóló magyar siker az agykutatásban

Állatkísérletekben sikerült koponyán kívül elvégzett elektromos ingerléssel megállítani az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát.

Láthatóvá válhatnak álmaink

Egy kutatócsoport megmutatta az emberi agy által formált belső képeket. Ha így folytatják, nemsokára felvételről tudjuk megnézni azt, amiről eddig csak álmodtunk: saját álmainkat.


NAPI BOLDOGSÁG