- az EU-ban használatban lévő, több, mint 100ezer féle, tömeges mennyiségben használt kémiai anyag 80%-át sosem vizsgálták abból a szempontból, hogy rákkeltő hatásúak-e, hogy okoznak-e meddőséget, vagy károsítják-e a magzatot.
- A vegyszerek 85%-áról nem tudjuk, hogy felhalmozódnak-e a természetben vagy a táplálkozási láncban, és
- 70 százalékukról nem ismert, hogy miként bomlanak le a környezetben.
Szervezetünk nap mint nap tízezernyi ilyen vegyülettel érintkezik, hisz nem csak a hagyományos háztartási kemikáliák, de a kozmetikumok, a gyógyszerek, a műanyagok, a különböző adalékanyagok nagy része is a szintetikus vegyipar terméke. Vegyi anyagok vannak az élelmiszereinkben, a műszaki cikkeinkben; vegyszerekkel kezelik az ivóvizet és „természetesen" a mezőgazdasági terményeket.
Mérgek kilós kiszerelésben a tányérodon
Becslések szerint a szennyező anyagok 10%-a a levegővel, 20%-a a vízzel és a maradék 70% az évente elfogyasztott több, mint fél tonna élelmiszerrel jut a szervezetünkbe. Csak az E-számmal jelölt adalékanyagokból évente több kilogrammot fogyasztunk. Az Európai Nők a Közös Jövőért szervezet felmérése szerint egy átlagos európai emberben körülbelül 300 féle mesterséges vegyi anyag található. A vérből kimutathatóak például égésgátló anyagok, növényvédő szerek és műanyaglágyító szerek is.
A vegyi anyagok bekerülnek a Föld ökorendszerébe, ezért manapság kevés olyan élőlény van a Földön, amely ne lenne kitéve a vegyszerek hatásainak. Gondolnánk, hogy évente több száz otthon tartott madarat ölnek meg a teflonedényekből kikerülő részecskék? Meglepő módon még a sarkvidéki állatok testében is rendkívül sok káros anyag halmozódott fel.
Bár a vegyi anyagok egészségügyi hatásairól kevés információ áll rendelkezésünkre, azért ismerünk pár adatot. Az ETUC, Európai Szakszervezeti Szövetség felmérése szerint az összes munkahelyi megbetegedés 18-30%-áért a vegyi anyagok a felelősek.
Immunrendszerünk képtelen mit kezdeni a korábban sosem létezett vegyületek tízezreivel, ráadásul számtalan, korábban ártalmatlannak hitt anyagról derült ki, hogy hosszú távon egészségkárosító hatása van. Ezért a Levegő Munkacsoport 2006-ban összeállított egy tanulmányt Hétköznapi Mérgeink címmel.
Sokkoló és megdöbbentő tényekkel szembesülhetünk, ha elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy elolvassuk a 44 oldalas tanulmányt. Mi megtettük, íme néhány - nem elhanyagolható - részlet!
Mert megérdemled? - Tusfürdők, testápolók, krémek
A kozmetikai és egészségügyi termékek gyakran tartalmaznak baktériumölő anyagokat, ilyen például a triklozán.
Ez az anyag bőrirritáló hatású, befolyásolja az immunrendszert, a baktériumok elpusztításával gyakran a gombák elszaporodását segíti elő. A tusfürdők savas kémhatásuk miatt sem egészségesek. A hagyományos kozmetikai készítményeknél általában kifogásolható, hogy a jó minőségű növényi zsírokat olcsó kőolaj-származékkal helyettesítik, amelyek elzárják a pórusokat és függővé teszik a bőrt. A különféle allergiát kiváltó illatanyagok jelenléte szintén bőrkárosító hatású.
A legbiztosabban, akkor kerüljük el a bőrt és a szervezetet károsító anyagokat, ha ellenőrzött natúrkozmetikumokat használunk.
Hormon kezelt játékok
A játékok vegyi anyag tartalma komolyan károsíthatja gyermekeink egészségét. A műanyagból készült játékokban az utóbbi időben tiltottak be több, feltehetően hormonális hatású adalékanyagot (ftalátvegyületek). Ezek azonban még kaphatóak a boltokban, ebből a szempontból kiemelt kockázatot jelentenek az olcsó piaci játékok. A játékok illatosítására használt anyagok szükségtelenül terhelik a szervezetet, ezek egy része allergiát okozhat.
Részesítsük előnyben a természetes anyagokból, például fából készült játékokat! Kerüljük a festékanyagokat, a lakkot és az egyéb kemikáliákkal kezelt felületeket! Soha ne vegyünk PVC–ből készült játékot! Kerüljük a piaci, bizonytalan származású játékokat! Vásárlás előtt olvassuk el a címkén található információkat! A 3 éves kor alatt nem ajánlott játékok nem csak unalmasak, hanem kockázatosak is lehetnek a kisebbekre!
Az éghetetlen divatdömping
A ruhákat a gyártás végén égésgátló (polibrómozott- bifenil-éter, PBDE) anyagokkal kezelik, ezek a vegyületek – a DDT-hez hasonlóan – az élőlények szervezetébe jutva csak nagyon lassan ürülnek ki, és feltételezhetően károsítják az ideg– és a szaporodási rendszert. A széldzsekik anyaga jelentős mennyiségű egészségre veszélyes fluorozott vegyületet (PFOS) tartalmaz. Ezek az anyagok amellett, hogy nehezen bomlanak le, felhalmozódnak az élő szervezetben, megzavarják az emlősök hormonháztartását és hatással vannak a termékenységre is. A ruhák díszítésére használt matricák hormonhatású ftalátot tartalmaznak.
Az újonnan vásárolt ruhákat az első használat előtt is mossuk ki, így a kezelésükre használt anyagok egy részétől megszabadulhatunk. Részesítsük előnyben a természetes alapanyagú (pl. pamut és gyapjú) ruhákat!
A rémmesébe illő összetevőket sorolhatnánk még hosszasan: ételeink, műszaki cikkeink, bútoraink, tisztítószereink, parfümünk, vagy éppen autónk ugyanúgy veszélyt jelent életünkre, egészségünkre! Kétségbeesés helyett azonban keressünk más utakat, részesítsük előnyben a természetes anyagokat és legyünk tudatosak!
Ha többet is megtudnál hétköznapjaid mérgeiről ne habozz, kattints a tanulmányért.
Szerző: Pozitív Nap
Forrás: Hétköznapi Mérgeink, Kiadó: Tudatos Vásárló (2006)
