A magyar vidék sikertörténetei 4.rész - Egy ökofalu 20 éves története

Sorozatunk negyedik részéhez értünk. Az eddigi fejezetekkel felkutattuk és bemutattuk a hazai haladó településeket, melyek pozitív példával járnak előttünk: újítók, önfenntartók és működőképesek. Fókuszban az ország legkülönbözőbb pontjain élő közösségek voltak – eltérő kondíciók, eltérő küzdelmek és célok, de egy dolog közös bennük: a tenni akarás.

 Még egy ilyen gyöngyszem következik a hazai palettáról: Gömörszőlős.


Ökosziget a magyar vidéken - Gömörszőlős 

A mindössze 85 lakosú falucska ökokalandja 20 éve kezdődött és mára a fenntarthatósági törekvések hazai szimbólumává vált. Lássuk, hogyan csinálták!


Mi az, hogy ökofalu? A válasz alapvetően egyszerű lenne: megpróbálni a régi világ életmódját összehozni a modern korral, mindezt megspékelve "zöld", alternatív szemlélettel. Persze ami ma alternatív és öko, az száz éve a lehető legtermészetesebbnek számított. És a valóságban egy ökofalu életre hívása százszor összetettebb, mint az elsőre hangzik, főleg egy 85 fős település esetében.


Azért nézzük meg dióhéjban, hogy miről is szól ez a 20 évet felölelő történet: a fogyasztói társadalom pénzközpontú világa és a természet rombolása helyett az egyszerű, környezettudatos, mértékletesebb és lassabb életmódot választották. A civilizáció kényelméről – áramról, meleg vízről, fűtésről – nem mondanak le, de alternatív módon igyekeznek azokat helyettesíteni.

Természetes alapanyagból, szalmából, vályogból építkeznek, a házakat napelemekkel szerelik fel, a hulladékot komposztálják, újrahasznosítják. Organikus, maguk termesztette zöldséget és gyümölcsöt esznek, és állatokat tartanak, amelyek tejjel, hússal, tojással látják el őket.


Ezen az úton halad a mi apró, borsodi településünk, mely mintaképe lehet a jövő magyar falujának, pedig az ország egyik legszegényebb régiójának kis zsákfaluja. Miskolctól nem messze, Putnok mellett található, mely a szlovák határtól néhány kilométerre a Keleméri-patak völgyében bújik meg.

Gömörszőlős valójában a gazdag-szegénység, a szerves kultúra egyik szigete a globalizáció tengerében. Nem a fejlesztések, s nem a fejlesztők, hanem a hagyományos, szerves kultúra avatja fenntarthatóvá ezt a kicsiny falut.


A lehetőség felismerése


Gömörszőlős ugyanolyan tipikus aprófalu volt még 1993-ban, mint megannyi más szomorú sorsú település az országban. Magán viselte az aprófalvak általános jellemzőit, mint a népesség számának csökkenése, a fiatalok elvándorlása, a falu lakosságának elöregedése, a jövedelemtermelő lehetőségek beszűkülése, a helyi piac összeomlása, a népesség romló egészségi állapota.
 
Ugyanakkor az is látszódott, hogy a hagyományos termelői és fogyasztói mintázatok még részben fennmaradtak. Vagyis a földhasználat és a helyi forrásokra épülő kismesterségek illenek a fenntartható fejlődés gondolatához, és azok felelevenítése a helyi közösség fejlődését szolgálhatja. Ekkor arra tettek kísérletet, hogy átmentsék a szerves kultúrát és alternatívákat találjanak, ezzel a szegénységből eredő fenntarthatóságot, tudatos fenntarthatóságra cseréljék. 

Az ötlet ereje 


A mintaprogramnak szánt falufejlesztés 1993-ban vette kezdetét: a miskolci Ökológiai Intézet három és fél millió forintért négy falusi portát vásárolt. Az épületeket úgy újították fel, hogy a zöld házak prototípusaivá váljanak, de megőrizzék eredeti jellegüket és stílusukat. Így került a cseréptetőkre napkollektor, a kert végébe szélkerék és esővízgyűjtő, s a házakba több olyan épített szerkezet, ami javára válna minden településnek. Így tömegkályha, komposzt WC és organikus víztisztítás. Így lett Gömörszőlős a fenntarthatósági törekvések egyik hazai szimbóluma.

Zöldház prototípus napkollektorral a tetőn, komposzt WC-vel, esővízgyűjtővel és további öko extrákkal.  

Mit tehetünk, ha nincs pénzünk, amit befektessünk?


Egy jó ötlet segíthet – gondolták. Helyi anyagokból, meglévő eszközökkel, minimális pénzbefektetéssel, a hagyományos ismeretekből kiindulva tervezhetünk és létrehozhatunk olyan termékeket, amelyek egyediek, sehol máshol a piacon nem megtalálhatók. Így jött létre a gömörszőlősi gyapjú üzem.

A több mint száz esztendős gépek segítségével a mai napig munka folyik, kártolt gyapjút és fonalat állítanak elő. Az üzemhez hagyományos, növényi gyapjúfestő és varroda is tartozik. A kézművesség felvirágoztatása a helyi emberek leleményéből táplálkozik, amelynek során számos kedves ötlet, több mint húsz egyedi termék öltött testet.

Helyi érték kreativitással párosulva még pénzt is hozhat a portára.

Egy hektáron pedig biogazdálkodás zajlik, a növénytermesztés társításokban folyik: a növények egymást segítik a tápanyagellátásban, vagy védik egymást a kártevőktől. A virágzó növények, pl. orchideák, csalogatják a látogatókat, a látogatók pedig - közvetett, vagy közvetlen módon - hasznot hoznak a falu közösségének.


Parasztwellness, ahol a múlt a jövő


Az idelátogató vendégek elsajátíthatják az állattartást, a kertészkedést és az energiagazdálkodás környezetbarát módjait, s a „parasztwellness" jegyében testüket is megmozgathatják a földeken, kertekben végzett munkával. Sokféle teendő kínálkozik: aszalás, befőzés, kandírozás, komposztkaskészítés, faültetés, metszés, sajtkészítés. Ha elfáradnak, pihenésképpen a helyi fonóházban megismerkedhetnek a gyapjúszövés titkaival, rongyszőnyeget készíthetnek, vagy meglátogathatják a falumúzeumot.

Aktív kikapcsolódás lehetősége: a parasztwellnesz.



Igazságtalan lenne, ha csak Gömörszőlőst említenénk a hazai ökofalvak közül. Szép példákkal szolgálnak még Gyűrűfű, Visnyeszéplak, Máriahalom, Somogyvámos, Kishantos, és Galgafarm települések is. Mindegyik azon fáradozik, hogy a túlélésből tudatos utak szövődjenek, amik mind a környezet, mind a lakosok javára válik.

Sorozatunkkal arra akartunk rávilágítani, hogy nem csak "lepukkant", elhanyagolt és elszegényedett vidéki élet létezik országunkban. Vannak jövőbe vezető, pozitív példák is!



Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

A magyar vidék sikertörténetei 5.rész - Nógrád legkitartóbb falva

Egyházasdengeleg tevékeny kis falu, a nehéz körülményei ellenére nem csupán túlél, fejlődni is akar. Megmutatjuk mennyire jó úton jár. Vidéki sikertörténet újból.

A magyar vidék sikertörténetei 3.rész – keleti "Gazdálkodj okosan!" (videóval)

Három dolog alkotja a rozsályi egyenletet: tudatosan kimaradtak a privatizációs buliból, "szándékos" közösségépítésbe kezdtek, és igyekeznek maguk megtermelni, amit csak lehet.

A magyar vidék sikertörténetei 2.rész – Falu az önellátás útján

Munkanélküliség, forrásnélküliség, üres kassza. Általános állapot ez vidéken. Ám ilyen helyzetben is találunk pozitív példát az összefogásra, teljesítményt a bajok orvoslására.

A magyar vidék sikertörténetei 1.rész – Íme, a márokföldi példa

Fókuszban az ország különböző pontjain élő közösségek – eltérő kondíciók, eltérő küzdelmek, de egy dolog közös bennük: a tenni akarás. Új sorozatunk első gyöngyszeme Márokföld.


NAPI BOLDOGSÁG