Hévíz gyógyturizmusban betöltött szerepe vitathatatlan: a már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. Rendkívül különleges fürdőzési élményben lehet az ilyenkor érkező pihenni vágyóknak  is része: sütkérezés, napfürdő a meleg vizű szabadtéri tóban akár a legnagyobb téli fagyban. Ilyenkor a lehangoló csupasz szürkeségben még a vörös, virágzó tavirózsák üdítő látványa is kedvezőbben hat tavaszra éhes pszichénkre.   

A gyógyító erejű 4,4 hektár nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat ásványi anyagokban gazdag források táplálják. A tó vízhőmérséklete – amelyet geotermikus energia melegít – télen sem csökken 22 Celsius fok alá, nyáron eléri a 35-38 Celsius fokot. Télen, valamint a kora tavaszi és a hűvösebb őszi reggeleken a tavat könnyű pára borítja, amely gátolja a víz lehűlését (a víz lehűlését a tó jelentős részét beborító növények is hatásosan fékezik), így teszi lehetővé a téli szabadtéri fürdőzést. Az átlagosan 30,7 Celsius fok vízhőmérséklet az ember hőháztartását nem befolyásolja, a betegeket nyugodttá és frissé teszi. 

A tavat körülölelő 34 hektáros erdő véd a széltől, szüntelenül párolgó víz tisztítja a levegőt, így a fürdőzők számára por és allergénszegény környezetben való pihenést tesz lehetővé, szolgálva az ember testi és lelki felüdülését. 

A tó keletkezése a régmúlt időkre vezethető vissza. A tengeréről elnevezett Pannon-időszak végén vulkánok törték meg a Dunántúl arculatát. A vulkáni utóműködések első jele a hőforrások voltak, így az Őshévíz feltörése is. A földkéreg mozgása során két árokrendszer keletkezett, amelyekben csapadék gyűlt össze. Így alakult ki a Balaton, mintegy 22 ezer évvel ezelőtt és ekkor kezdődött a Hévízi Gyógytó története is. A földkéreg mélyebb rétegeiből származó hő fűti át a Pannon korszakban keletkezett földalatti tároló-rendszerbe zárt mélységi vizeket, így a tó vizét is geotermikus energiák melegítik.

Nagyságát tekintve kevéssel marad el tőle az Új-Zélandon található 3,8 hektár nagyságú Echó-krátertó, ami azonban magas hőmérséklete miatt (50-55 oC) fürdésre alkalmatlan. A Hévízi Gyógytó hatásától függetlenül is egészen különleges képződmény, mert a meleg vizű tavak általában agyag vagy sziklatalajban nyugszanak, a hévízi pedig tőzegfenekű tó. 

A gyógyvíz speciális összetételének és a tó medrét borító tőzegrétegnek köszönhetően, a gyógytó hatása igen széleskörű felhasználást tesz lehetővé, megelőzés és gyógyítás terén egyaránt. A komplex balneoterápia alapját képező gyógyiszap és gyógyvíz magában egyesíti a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén karbonátos és enyhe radon emanációt tartalmazó gyógyvizek kedvező tulajdonságait. A gyógyvíz és gyógyiszap legfontosabb hatóanyaga a kén.

A kúra gyógyászati javallatai a mozgásszervi megbetegedések széles spektrumát ölelik fel: előnyösen alkalmazható reumatikus mozgásszervi megbetegedések, csontritkulás, degeneratív (kopásos) gerinc-/izületi megbetegedések, izületi operációk elő- és utókezelése, porckorong műtéteket követő, krónikus, nőgyógyászati betegségek kezelésére.

Nem javasolt azonban fertőző betegségek, rosszindulatú daganatok, szívelégtelenség, keringési zavar, trombózis és egyéb más vérképzőszervi betegségek, asztma, magas vérnyomás és terhesség esetén. Orvosi tanács nélkül 30 perc fürdőzés ajánlott, idült gyomor- és bélhurutban, emésztési zavarokban pedig a gyógyvíz ivókúraként is alkalmazható.

Ne várjunk egészségügyi panaszra, és beutalóra fedezzük fel hazánk egyedülálló kincsét az egészség és a harmónia jegyében akár még a fagyos télben!






Szerző: Szilvási-Zupkó Anett - Pozitív Nap