Nyilván mindenki fel tud idézni az életében olyan történetet, amikor valamely adottságával elbűvölte, vagy éppen megbántotta a szeretteit, de abban mindannyian egyetérthetünk, hogy egy kis kedvesség mindenkiből pozitív hatást vált ki.

Jeff Bezos, az Amazon alapítóját idézve: „Az adottságokkal könnyű, hiszen végső soron kapjuk őket. A választások már sokkal nehezebbek.”

Mark Twain így fogalmazta meg: "A kedvesség egy olyan nyelv, amit a süketek hallanak, a vakok pedig látnak..."

Kedvességet adni és kapni is jó, mindkét félben kellemes érzést kelt, viszont a szürke hétköznapokban erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Hogy ne feledkezzünk meg erről, nemzetközi mozgalom is létrejött, hogy gyakorolhassuk a kedvességet.

1963-ban Japánban indult a kezdeményezés, majd fokozatosan egyre több ország csatlakozott az ötlethez. William Wan, a szingapúri szervezet főtitkára így foglalta össze tavaly az Origonak: „A kedvesség világnapja különleges alkalom, amely arra figyelmeztet minket, hogy lépjünk túl a köztünk lévő különbségeken, és nagyobb együttérzéssel és kedvességgel viszonyuljunk egymáshoz. Azt üzente, hogy nincs szükség grandiózus gesztusokra, mert a legelemibb dolgok is ugyanúgy hatásosak. A kedvesség az ő meghatározása szerint arról szól, hogy egy időre a másik embert helyezzük a középpontba: gondolunk rá, segítünk neki, és reméljük, hogy ettől jobb napja lesz."

Hogy miért éri meg kedvesnek lenni?

Ha valaki kedves hozzánk, az boldogsághormont, endorfint termel. A boldogság a hosszú élet titka.

Hogy milyen egyszerű az egész?

Egy mosoly, egy köszönés, egy apró figyelmesség – például tartani valakinek az ajtót. Semmibe nem kerül egyik sem, mégis – akár adjuk, akár kapjuk - , nagy hasznunk van belőle.

Rajta hát, kedvességre fel!

Ha tetszett ez az írás, olvasd el korábbi cikkünket is: Egy mosoly szeretettel!

Szerző:  Aletta - Pozitív Nap