Miért nincs íze a paradicsomnak?


A Science című folyóiratban megjelent tanulmány rávilágít arra, mi történik a szupermarketekben kapható paradicsomokkal, miért nem olyan az ízük, mint régen.


70 évvel ezelőtt a kereskedők rájöttek arra, amit a földművesek már régen tudtak: a világoszöld paradicsom evésre még nem alkalmas, de leszedhető, főleg, ha valahová messzire kell szállítani. Mire becsomagolják, kiszállítják a boltba, és kirakják a polcokra, szép, egyenletesen piros lesz, a vásárlók gyönyörűségére.

Nem mindegyik paradicsomnál dönthető el azonban, mikor szedhető le. Némelyik nem egyenletesen zöld, hanem főleg a “vállánál” sötétzöld foltos. A váll az a kiemelkedő terület, amely a szár körüli bemélyedést övezi. Némelyik már leszedhető, másik még nem, így a boltba egy kevert szállítmány érkezik, amelynek fele polcon marad. Ezért hét évtizede a termelők az egyenletesen zöld paradicsomok magvait választják ki, amit kereszteznek a hasonló zöldekkel, így előállítanak egy tökéletesnek tűnő példányt. A látszat azonban megtévesztő.


A tökéletes paradicsom kinézhet úgy, mint a valódi, ugyanúgy főzhető is, de leggyakrabban nincs íze. Erre a tényre sokan csak akkor jönnek rá, ha kimennek a piacra vagy távoli országba utaznak, ahol még nincsenek áruházláncok, és rácsodálkoznak a valódi paradicsomra.


Vad sötétzöldek és városi unokatestvérek

A University of California kutatói elhatározták, hogy megvizsgálják a paradicsom génállományát, hogy meghatározzák, melyik befolyásolja az ízt és küllemet.

A paradicsom genomját tavaly nyáron már meghatározták, így ez már rendelkezésre állt. A kutatók begyűjtöttek néhány vad sötétzöld vállú paradicsomot, és keresztezték őket kicsinosított városi unokatestvéreikkel. Így össze tudták vetni a hasonlóságokat és különbségeket a kettő között. Végül is sikerült leszűkíteni a felelős 10. számú kromoszómára. A kromoszómában megtalálták a SIGLK2, nevű gént, amely mintegy genetikai kapcsolóként szabályozza, hogy más gének aktiválódnak, vagy inaktívak maradnak.

A felelős: a klorofil

Azok a gének, melyeket ez a kapcsoló gén irányít, szabályozzák a kloroplaszt termelését. A kloroplaszt az a sejtalkotórészt, mely a klorofilt tartalmazza. Ez a pigment adja a zöld színt. A kloroplaszt végzi a fotoszintézist. A klorofil magas koncentrációja okozza a sötétzöld színt, amit a termesztők igyekeznek elkerülni, de sajnos ugyanez felelős a cukortartalomért is, amely a paradicsom ízének nagy részét adja.


A kutatók számos variációt néztek meg, valamennyinél ugyanaz az apró mutáció fordult elő, a vad, ízletes paradicsomban hat, az ízetlen változatban hét található egy aminosavból, az adenozinból. A kutatók beillesztették a rövidebb génláncot a szupermarket változatba, a keletkezett paradicsom cukortartalma 40%-kal emelkedett.

A kutatók nem kóstolhatták meg a paradicsomot, nem élvezhették munkájuk gyümölcsét. A biztonsági előírások megtiltják, hogy a kutatók genetikailag módosított ételt egyenek, míg azt biztonságosnak nem nyilvánítják. Addig be kell érniük a szupermarket paradicsommal.


Mi pedig ha tehetjük vásároljunk termelőtől piacon, vagy lehetőségünkhöz mérten neveljünk magunknak kertünkben vagy akár a balkonládában apró, ízletes koktélparadicsomokat. Nagyságrendekkel jobb íze lesz paradicsomainknak, mint anno, gyerek korunkban...


Forrás: Science/ Informed/ Pozitív Nap

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Év végi agytakarítás: 8 dolog, amit még idén pucolj ki az életedből!

Az utóbbi időben többször is felvetődött, hogy az emberek miért tesznek különös dolgokat akkor is, ha attól cseppet sem lesznek sem boldogabbak, sem elégedettebbek, sőt egyenes károsan hatnak rájuk ezek a szokások.

30 ok az önbizalomra!

30 ok arra, hogy az légy, aki mindig is akartál lenni! hiszen lehetetlen sikeresnek, boldognak lenni, ha az ember önmaga útjába áll...

Az ősz slágere: a tészta nélküli sütőtökös túrótorta

A sütőtök sokak kedvence, és süteményekhez is felhasználható. A ketkes.com alábbi receptjének elkészítése után garantáltan a család kedvence lesz.

Világunkban a boldogság joggá vált, amit hajszolunk. Pedig a felé vezető út optimista hozzáállással van kikövezve...

Vannak, akik természetüknél fogva sokkal pozitívabbak az átlagnál, de az optimizmus nem állandó tulajdonság. Ez választás kérdése, ami felett kontrollunk van. Minden reggel megvan az irány a jókedv, vagy a morcosság felé. Kutatások igazolják, hogy hosszú távon az optimista embereknek áll a világ, hiszen ők jobban kezelik a stresszt, ritkábban betegednek meg, hosszabb ideig élnek, boldogabbak és sikeresebbek, mint pesszimista társaik.

10 apró, de annál fontosabb mérföldkő egy nő életében

Ahogyan az ember öregszik, megtanulja, vannak olyan események az életében, amelyek talán nem olyan látványos, kézzelfogható eredmények, mint egy előléptetés vagy a gyerek kitűnő bizonyítványa, de annál fontosabbak az önismeretünk és a belső békénk tekintetében.


NAPI BOLDOGSÁG