A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szerint több mint érdekes, hogy azok a bankok pánikolnak a végtörlesztés miatt, amelyek néhány éve még azoknak is hitelt nyújtottak, akiknek nem kellett volna. A laza hitelezési politikának is köszönhető, hogy legalább 1 millió hitelest fenyeget ma az eladósodottság veszélye. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint a végtörlesztéssel a bankok még nyerhetnek is, hiszen a visszakapott pénzt befektethetik és ezeken a tranzakciókon jelentős hasznot is elkönyvelhetnek majd. Van olyan ügyfél, aki minimálbérre kapta meg a hitelt. Két évre rá ez az ügyfél már egyáltalán nem tudta törleszteni hitelét. Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára azt mondja, hogy a devizahitelezés csúcsidőszakában, vagyis 2004 és 2007 között a bankok, kiváltképp az osztrák pénzintézetek, olyanoknak is hiteleztek, akiknek nem biztos, hogy kellett volna. „Ezek a pénzintézetek, hogyha ugyanúgy működtek volna, mint az anyacégben, akkor nem hitelezhettek volna itt sem olyan embereknek, akiknek például csak minimáljövedelmük volt, vagy még munkáltatói igazolással sem tudtak szolgálni" – véli Lénárd Marian, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára. Az egyesülethez eddig több mint hatezer bedőlt hiteles fordult segítségért. Közülük minden harmadik-negyedik úgy kapott például lakáskölcsönt, hogy már a szerződés aláírásakor feltételezhető volt, hogy előbb vagy utóbb nem tudják törleszteni hitelüket.

A civil szervezet most a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, hogy vizsgálják meg ezeket a szerződéseket, illetve, hogy terheli-e a bankokat bármifajta felelősség, hogy szinte bárkinek adtak hitelt, aki kért tőlük. A mintegy negyven magyarországi kereskedelmi bank közül eddig csak az osztrák pénzintézetek bírálták a kormány végtörlesztésre vonatkozó tervét. Ők, akik lényegében elterjesztették Magyarországon a devizaalapú hitelezést, amelyen becslések szerint több milliárd forint hasznot húztak. Egyes állítások szerint a 2000-es évek közepén szinte kizárólag a magyar hiteleseken gazdagodtak az osztrák anyabankok, akik most azt mondják, jelentős veszteség éri őket, ha lehetővé válik a 180 forintos végtörlesztés. Kunszt Antal banki szakértő szerint az osztrák bankok még jól is járhatnak a végtörlesztéssel: "Ne felejtsük el, hogy aki most 100 ezer svájci frankot 180 forintos árfolyamon visszafizet, tehát a bank a futamidő lejárta előtt 7-8 évvel 18 millió forintot kap, azt a bank újra befekteti, megforgatja és sokkal nagyobb nyeresége lehet belőle, mint hogyha vár még 7-8 évet, hogy akkor esetleg visszakapja” – mondja. Az MTV Híradója megkereste az érintett bankokat és a Bankszövetséget is, hogy megtudja például pontosan milyen nyereséget értek el a hitelintézetek a devizahitelezéssel, de érdemi választ nem kaptak.