Mára beérett a néhány éve született ötlet, hogyan lehetne a szatmári térség jellegzetes gyümölcsét az ország legkeletibb sarkában a turizmus szolgálatába állítani: a 16 hazai és 10 erdélyi települést összekötő Szilvaút mentén virágzásnak indult az idegenforgalom. Mostanság a hazaiak mellett olyan, már visszajáró holland, német, svéd vendégek koccintgatnak errefelé a hungarikumnak számító szilvapálinkával, akik korábban hírét sem hallották a Felső-Tisza ezen fertályának.
A Szilvaút egyik kiötlője Danó Sándor, Tivadar polgármestere elmondta, hogy az elmaradott térségként számon tartott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a falusi turizmus hozhatja meg a fellendülést. Társaival merész módon ehhez választották ki a vidék jellegzetes gyümölcsét, a sokfelé vadon is megtermő, egyesek által kissé lenézett szilvát. E "fapados" gyümölcs többnyire afféle mostohagyerekként szerénykedik a piacok standjain az illatos barackok, a zamatos körték és mosolygó almák között. Holott a szilva beltartalmát nézve valóságos természeti kincstár, és most kiderült újabb előnyös tulajdonsága is: turistacsalogatóként első osztályú reklámhordozó.
A híres szatmári "nemtudom" szilva A Szilvaút Egyesületbe tömörült lokálpatrióták évekkel ezelőtt számba vették a helyi nevezetességeket, hogy a szilva jegyében kulturális és gasztronómiai értékeket - mint egy felfűzött élő igazgyöngy sort - kínáljanak az ide vetődő, az újra fogékony idegennek. A szakember szerint a hazai és a külföldi világjárók egy része mást, eredetit akar, és a dübörgés helyett sokan értékelni kezdik a falusi élet természetközeli ritmusát, a helyi ízeket. Például a gyakran fanyar ízű helyi szilva lekvárrá főzve nemesedik igazi ínyencséggé. A lekvár főzés fortélyaival ismerkedhet a szilvaút látogatója Penyigén az ország egyetlen Lekváriumában.
A valódi penyigei lekvár a gyakorlatilag vadon növő, "nemtudom" nevű, apró szemű, hamvaskék szilvából készül, amíg a legjobb befőtt a besztercei fajtából tehető el télre. A szilvaút egy másik, erdélyi állomása a roskadozó állapotában is büszke várkastélyáról nevezetes Aranyosmeggyes, a vendéget itt jóféle szatmári szilva pálinkával kínálják. Az erdélyihez hasonló pálinkaház átadására készülnek most Tarpán is. A közelben áll a 19. századból megmaradt szárazmalom.
A szatmárcsekei csónakos kopjafás temető és Kölcsey síremléke. Az út egy másik állomásán, Nagyar határában meredezik az égnek a 200 éves kocsányos tölgy villám sújtotta csonkja, a fa tövében ülve szállta meg az ihlet Petőfit, hogy Tisza című versét megírja. Szatmárcsekén a Kölcsey-kúria helyén épült emlékházban a Himnusz alkotójának íróasztala is megtalálható. Innen néhány utcával arrébb fedezhető fel Európa egyetlen csónakos fejfás református temetője. A rendhagyó forma onnan ered, hogy árvizes időszakban csónakkal hozták ide, az ilyenkor a vízből szigetként kiemelkedő temetőbe a halottakat. Itt áll Kölcsey síremléke is. Tiszacsécsén pedig a Móricz Zsigmond-emlékházba lehet betérni. A nagy író ötéves koráig cseperedett e falak között. Tivadarnál pedig a tiszai szabadstand finom homokja csábítja sütkérezésre a vízitúrákon megfáradt kenuzókat.
A tivadari homokos szabadstrand. A turisták két útvonal közül is választhatnak: az egyik a Kis szilvaút, mely Penyigétől Panyoláig tart, a másik a Nagy szilvaút, amely Vásárosnaményból indul, és ugyanoda is tér vissza. Bármelyiket is járjuk be, egy biztos: az út során szerzett élmények garantáltan visszacsábítanak minket erre a vidékre. Induljunk hát el a szilva útján, és ismerjük meg a vidék nevezetességeit, kóstoljunk bele a jellegzetes ízekbe!