A világ, amelyben élünk minden tekintetben gyors. Gyorséttermek, villámrandik, gyorstalpaló tanfolyamok vibrálnak körülöttünk – gyorsan közlekedünk, rohanva dolgozunk – mondván az „idő pénz”. A tudatos lassítás követői viszont azt vallják, hogy az idő jóval nagyobb kincs ennél: maga a szabadság. 

Míg az emberek többsége azon serénykedik, hogy minél gyorsabb legyen minden: az internettől a járművekig; addig egy kisebb, de növekvő csoport éppen a vészféket keresi, mert azt vallja, a gyorsaság hosszú távon tönkreteheti a kreativitást, ráadásul cseppet sem fenntartható és a társadalmi-kulturális jelenségeknek sem kedvez. A mozgalom ma a hétköznapok taposómalma és a fásultság ellenpólusaként lép fel és arra nevel, hogy az állandó rohanásból kilépve igazi lehetőség nyílik az apró örömök felfedezésére. Ezzel pedig egy másik életminőség alternatíváját kínálja. 

A „slow life" legszervezettebb formában a „slow city", azaz nyugodt város néven épült be a köztudatba. Eddig ehhez 16 ország 140 városa csatlakozott és viselheti büszkén a címet, melyet egy csiga képe fémjelez. Ezekben a városokban mindig van idő a helyi hagyományok ápolására, a kulturális értékek megőrzésére és a zöld felületek arányának növelésére. A szakértők szerint a lassítás szellemében valaki saját lakhelyén is lehet turista. Friss szemmel fedezheti fel a környező utcák házainak felső homlokzatát, loholás helyett szóba elegyedhet a sarki újságárussal, mindez új élményekkel gazdagíthatja – és pénzbe sem kerül.

A dél-alföldi Hódmezővásárhely csatlakozott hazánkban elsőként az élhető városok közösségébe. Így Hódmezővásárhely lett a szervezet magyar központja, mely, a többi hazai települést fogja segíteni a az élhető városok koncepciójának teljesítésében. 

A Slow Design is a minőséget részesíti előnyben a gyorsasággal, mennyiséggel szemben. Az elkészítés módja is számít, ahogy akár a tárgy élettartama is. E felfogás lényege a valós igények kielégítése, a világ jobbítására irányuló, szociálisan is elkötelezett magatartás, amely minden szempontból megfelel a fenntartható fejlődés igényeinek is. Ezek fontossági sorrendben: gazdasági, funkcionális, esztétikai, biztonsági, de ezeken túl fontos az úgynevezett etikai, illetve humánökológiai szempont is. Ez a tervezői szemlélet a helyi igényekre, a helyi erőforrásokra, a közösségi kreativitásra épít, világszerte terjed, és a legnagyobb tervezők teszik a magukévá.

A Slow Food elnevezésével a gyorsétkezdei „fast food” étkezési stílus ellentettjére, a „lassú”, odafigyelő, komótos étkezésre, a hagyományos és nemes táplálkozásra irányítja a figyelmet. Az étkezés egészségesebb és kifinomultabb kultúráját képviseli, a helyben termelt alapanyagok használatát ösztönzi, ezen keresztül védi az adott régió közösségeit és ökoszisztémáit. Magyarországon a Komótos Étkezés több éve tevékenykedő mozgalom, és támogatja a kistermelőket, a helyi hagyományokat, a biodiverzitást, és nem utolsó sorban a fenséges ízeket.

Az utazás lényege, hogy a turista valóban közel kerüljön a felkeresett helyhez, ami a teoretikusok szerint csak akkor lehetséges, ha hosszabb időt tölt el ott, és egyszerre csak akkora területet fedez fel, amely gyalog vagy biciklivel bejárható. A „komótos utazó" úgy él, mint a helyiek, idegenvezető nélkül maga járja be a területet, a kisboltban vásárol, házat bérel, vagy sátorozik, és magának főz. Azzal, hogy úgy él, mint a helyiek, sokkal több és mélyebb élményt szerez a meglátogatott városban, országban.

Ugye mennyivel pozitívabb így a világ? Hogy megtapasztalhassuk csupán apró lassításokat kell beiktatnunk a napirendünkbe, amik élvezetessé tehetnek olyan dolgokat, melyek felett eddig átsuhantunk.

Szerző: Szilvási-Zupkó Anett - Pozitív Nap