A génmódosítás lényege, hogy egy élőlény DNS-ének bizonyos szakaszait egy másik élőlény örökítő anyagába ültetik át. Ennek eredményeként egy egészen más jellegzetességgel ruházzák fel, és egy olyan génkombinációt hordozó lényt hoznak létre, amely a természetben gyakorlatilag nem jöhet létre. Így tesznek nagy haszonra szert a GM-növények vetőmagjainak értékesítése során.
Tudtátok, hogy a világon mintegy 150 millió hektáron termesztenek génmódosított növényeket?
Magyarországon - egyelőre - még tilos a GM növények szabadföldi termesztése. Azonban a forgalmazásuk meghatározott jogszabályi keretek között lehetséges. Ebből kifolyólag hazánkban is forgalmaznak külföldről érkezett GM takarmányt és élelmiszert, ezeket a termékeket az európai jogszabályok szerint kell jelölni. A mindenkori szabályoknak megfelelően a terméken fel kell tüntetni, ha annak bármely összetevője 0,9 százalék feletti arányban tartalmaz génmódosított szervezetet (GMO).
A világ nagyon megosztott a GM növényeket illető kérdésben. Ez a fajta megosztottság kiterjed a tudós társadalomra is. A transzgenikus növények termesztése számos országban elfogadott, így a GM termékek szabadon áramlanak a világban.
A világ nagyon megosztott a GM növényeket illető kérdésben. Ez a fajta megosztottság kiterjed a tudós társadalomra is. A transzgenikus növények termesztése számos országban elfogadott, így a GM termékek szabadon áramlanak a világban.
Sok érv szól mellettük és legalább annyi ellenük.
Érvek a génmanipulált növények mellett a következők:
A kezdetek és a propaganda legnagyobb alapköve az volt, hogy ezzel megmenthetik a világ éhezőit, mivel garantált a terméshozam növekedése. Ezek a növények a kártevők ellen toxinokat termelnek. De van közöttük olyan növény is, amely több gyomirtóval szemben ellenáll. Ebből kifolyólag csökkenhet a permetezőszerek környezetbe juttatásának mértéke és kockázata is. Valamint a gyártók azt állítják, hogy legalább 80 százalékkal növekedik a terméshozam.
Érvek a génmanipulált növényekkel szemben a következők:
Magyarországon a vizsgálatok bebizonyították, hogy GM-kukorica termesztése esetén a hozam növekedése a közelében sem járna a beígért nyolcvan százaléknak. A terméshozam gyarapodás alig érné el az öt százalékos szintet. Megállapításra került az is, hogy a kártevők elleni toxint folyamatosan termelő növény akár két-háromezerszer több (!) mérget juttathat a környezetbe, mint a szükség esetén végzett permetezés.
Vadon is megélhetnek: a GM repce például transzgént mutatott Észak-Dakotában, ahol meglepő a széles körű előfordulás. Legnagyobb sűrűségben mezőgazdasági területek és főútvonalak mellett jelent meg, de „a semmi közepén” is találtak ilyen növényt. A repcemagok nagyon könnyen kiszóródnak a szállítókocsikból és a szél messzire elviheti.
Vadon is megélhetnek: a GM repce például transzgént mutatott Észak-Dakotában, ahol meglepő a széles körű előfordulás. Legnagyobb sűrűségben mezőgazdasági területek és főútvonalak mellett jelent meg, de „a semmi közepén” is találtak ilyen növényt. A repcemagok nagyon könnyen kiszóródnak a szállítókocsikból és a szél messzire elviheti.Vizsgáljuk meg közelebbről a GMO az éhezőkért kérdést!
Valóban nagyon nemes a célkitűzés a „800 millió éhező megsegítése”, ám ez esetben nem több egy olcsó reklámfogásnál. A gond ugyanis, hogy nem a világ élelmiszer termelésével, hanem annak területi eloszlásával van probléma. Az élelmiszer mennyiség elegendő a világ teljes lakossága számára. Az afrikai országok is hevesen tiltakoznak a biotechnológiai cégek erőszakos „GM-hadjárata” ellen.
Beláthatatlan következmények - már a tudomány is alátámasztotta
Amerikai kutatóknak első ízben 2010-ben sikerült bizonyítaniuk, hogy az Egyesült Államokban vadon is megélnek genetikailag módosított növények. A megvizsgált növények nyolcvan százaléka tartalmazott módosított génszekvenciákat. Cynthia Sagers, az Arkansas-i Egyetem kutatója és kollégái két genetikailag módosított repcefajtát találtak vadon. Ezek egyike a Monsanto konszern Roundup gyomirtójával, a másik a Bayer CropScience cég glufozinát hatóanyagú herbicidjével szemben volt rezisztens.
A legnagyobb meglepetést két olyan repceváltozat okozta, amely mindkét gyomirtóval szemben ellenállónak bizonyult. Ez bizonyítja, hogy a két herbicidrezisztens repcefajta egymással kereszteződni képes, ami teljesen új változatok kialakulásához vezethet. Ennek kockázatát pedig még soha nem mérték fel.
Amennyiben ilyen növények jutnak ki a szabad természetbe, igen nagy a kockázata, hogy soha többé nem lehet őket onnan kivonni. Műszakilag összeállított, új genetikai információk kerülnek általuk a növényvilágba, amelyek a növények kereszteződésével kombinálódnak, és teljesen új tulajdonságok kialakulásához vezetnek. Jelen esetben a természetbe való kikerülés még csak nem is szándékosan történt, hanem véletlenszerűen, szállítási útvonalak mentén.
Mindez jelzi, hogy mennyire ellenőrizhetetlenek a genetikailag módosított növények a mindennapokban. A kutatók azt nyilatkozták, úgy vélik, hogy a mostani eredmények fényében egyetlen ésszerű válasz van, mégpedig a genetikailag módosított növények forgalomba hozatalának általános tilalma.
A "biznisz" helye
A "biznisz" helye
Ugyanakkor elég, ha példaként belepillantunk India gyapottermesztésébe, ahol lassan már tendencia, hogy évente több fiatal gazda választja az öngyilkosságot a GM gyapot miatt. Mivel az eladott magvak sterilek, és így a meddőség miatt a belőlük kifejlődő növényből nem jutnak megfelelő magokhoz a gazdák. Ezért évről-évre rákényszerülnek, hogy megvásárolják a magokat, természetesen a "jószándékú" GMO nagyvállalatoktól, mint amilyen a Monsanto is. A magok ára, talán nem meglepő, de egyre drágább és drágább, a beígért többlethozam pedig elmarad, a gazdák így egy olyan spirálba kerülnek bele, amiből gyakorlatilag nincs kiút. De India gyapottermesztésének GM története egy külön fejezetet is érdemelne.
A génmódosításnak szinte határtalan lehetőségei vannak: a képen egy szentjánosbogár-faj (Photinus pyralis) luciferáz génjét hordozó dohánynövény látható, ahogy sötétben biolumineszcens fényt bocsát ki.Tény: nagyon sok eltitkolt veszély látott már napvilágot. Amik jelentős részéről, ha csak az ember nem szakmabeli, fogalmunk sincs. A GM fajták szabadalom által védett szellemi termékek, melyek tulajdonosai nagy multinacionális cégek. Sok országban, köztük hazánkban is, elkeseredett küzdelem folyik a fajták termesztésének bevezetését szorgalmazó tulajdonosok, illetve a környezetvédelmi mozgalmak és hatóságok között. Ez utóbbiak a nagyüzemi termesztés bevezetését legfeljebb csak alapos környezettudományi vizsgálatok előzetes elvégzése után tartják elképzelhetőnek. Ezzel szemben a tulajdonosok gyakran elfogultsággal vádolják a vizsgálatokat követelő hatóságokat, megakadályozzák a vizsgálatok elvégzését, miközben a médiában azonnali és korlátlan tömegtermelést szorgalmaznak.
Hogyan kerülhetjük el a GM termékeket?
Egyetlen lehetőség, ha friss, hazai, és leginkább helyi terméket próbálunk fogyasztani. Ezek alapanyagai ellenőrizhető forrásból származnak. Emellett olvass el mindent a csomagoláson, főként a külföldi import, feldolgozott termék mutatóit. Lehet kisbetűkkel, de ott kell lennie ha tartalmaz GM növényt a termék.
2012. augusztusában robbant ki egy kínai-amerikai botrány, mivel a Greenpeace jelentése szerint kínai gyerekeket használtak kísérleti alanyként az un. aranyrizs, GM növény hatását kutatva. 21 napon át napi 60 gramm genetikailag módosított rizst adtak a gyerekeknek, amibe a szülők és a gyerekek maguk is beleegyeztek – állítja az amerikai fél. A kísérlet azért “rendhagyó”, mert előzetes teszteknek nem vetették alá az aranyrizst, így nem lehet tudni, hogy ártalmas, esetleg mérgező-e, és ha igen, milyen mértékben, pedig a gyermekek fejlődő szervezete a felnőttekénél is érzékenyebb az esetleges hatásokra.
Idehaza a Greenpeace közben megkereste a legnagyobb hazai élelmiszeripari szereplőket, hogy megtudják: vállalnak-e génmódosítás-mentességi garanciát termékeikre. Arra, amit Te, én, mindannyian eszünk. Töltsd le ingyen a GMO Kisokost és nézd meg, mi kerül a tányérodra!
Ha belegondolunk, amennyire hátborzongató a téma, annyira aktuális is. Körülöttünk, a mi életünkben, sőt a mi tányérunkon zajlik! Tudnod kell róla, hogy tudatos választ adhass rá. Ha még inkább szeretnél tisztán látni, és megismerni a téma részleteit, nézd meg az alábbi filmet, ami tabukat döntve vázolja fel a világot átszövő GMO birodalmat. Rajtad is áll, hogy a jövőnket gúzsba köti-e majd!?
Hogyan kerülhetjük el a GM termékeket?
Egyetlen lehetőség, ha friss, hazai, és leginkább helyi terméket próbálunk fogyasztani. Ezek alapanyagai ellenőrizhető forrásból származnak. Emellett olvass el mindent a csomagoláson, főként a külföldi import, feldolgozott termék mutatóit. Lehet kisbetűkkel, de ott kell lennie ha tartalmaz GM növényt a termék.
2012. augusztusában robbant ki egy kínai-amerikai botrány, mivel a Greenpeace jelentése szerint kínai gyerekeket használtak kísérleti alanyként az un. aranyrizs, GM növény hatását kutatva. 21 napon át napi 60 gramm genetikailag módosított rizst adtak a gyerekeknek, amibe a szülők és a gyerekek maguk is beleegyeztek – állítja az amerikai fél. A kísérlet azért “rendhagyó”, mert előzetes teszteknek nem vetették alá az aranyrizst, így nem lehet tudni, hogy ártalmas, esetleg mérgező-e, és ha igen, milyen mértékben, pedig a gyermekek fejlődő szervezete a felnőttekénél is érzékenyebb az esetleges hatásokra.Idehaza a Greenpeace közben megkereste a legnagyobb hazai élelmiszeripari szereplőket, hogy megtudják: vállalnak-e génmódosítás-mentességi garanciát termékeikre. Arra, amit Te, én, mindannyian eszünk. Töltsd le ingyen a GMO Kisokost és nézd meg, mi kerül a tányérodra!
Ha belegondolunk, amennyire hátborzongató a téma, annyira aktuális is. Körülöttünk, a mi életünkben, sőt a mi tányérunkon zajlik! Tudnod kell róla, hogy tudatos választ adhass rá. Ha még inkább szeretnél tisztán látni, és megismerni a téma részleteit, nézd meg az alábbi filmet, ami tabukat döntve vázolja fel a világot átszövő GMO birodalmat. Rajtad is áll, hogy a jövőnket gúzsba köti-e majd!?
Szerző: Antics Katalin, kertészmérnök, okleveles növényorvos - Pozitív Nap
