Nemrég állítottuk vissza óráinkat és sokkal szembetűnőbbek a rövid nappalok, hiszen délután már nem sokkal 4 óra után sötét van. Nem annyira feltűnő, de még mindig pazarlás, hogy reggel 6 óra körül világosodik, miközben az emberek többsége jóval 7 óra után lép csak ki az ajtaján. 

Biztos, hogy sokkal több embernek lenne szüksége a délutáni világosra, mint a kora reggeli napkeltére – mondja Herman Gábor mérnök -, aki a közelmúltban hívta fel a "GMT+2 időzónát Magyarországnak" kezdeményezésével az ország figyelmét arra, hogy nem a legoptimálisabban gazdálkodunk a rendelkezésre álló napsütéssel.

A lakosság a legjobban akkor pazarolja a napfényt, amikor a nyári reggeleken 4 óra után nem sokkal világosodik és az átlagember még alszik 2 – 3 órát, este pedig lefekvés előtt majdnem ugyanennyit világít feleslegesen.  Ezért célszerű lenne, ha a Magyarország felülvizsgálná az 1884-es Nemzetközi Meridián Konferencia 127 évvel ezelőtti ránk vonatkozó döntését és óráinkat egy órával előre állítva, csatlakozna a GMT+2-es időzónához.

Herman Gábor az egyik közösségi portálon és a TEDxDanubia non-profit szervezet előadásán is elérhetővé tette vizsgálatait és és mindannyinkat érintő, pozitív kezdeményezését. 

A számítások szerint csak a világításon a lakosság 6.8 Milliárd Ft összeget takaríthatna meg évente, ami családonként 1000-2000Ft körüli összeg. Ha óráink eggyel előrébb járnának, a világos esték száma – amikor este 8 után is világos van – 102 napról 172-re növekedne, de valójában az év minden napján 1 világos órával lennének hosszabbak az esti órák. Ha a megnyert esti világos órákat összeszámolnánk, egy 72 évig élő ember 3 évnyi többlet napsütést kapna.

Valójában persze nem sütne többet a Nap, de a rendelkezésre álló világosságot sokkal jobban kihasználnánk, ami aztán az emberek hangulatán és életminőségén javítana. A világos estéken munka után az emberek több időt tölthetnének a szabadban, sportolhatnának, de több idő jutna közös családi, baráti programokra is. 

Évek múlva a lakosság is optimistább lenne, hiszen a napsütés jó hatással van a hormonrendszerünkre, javul a kedvünk, csökken a depresszió. A vidámabb emberek kevésbé lennének hajlamosak az erőszakos bűnözésre és az alkoholizmusra és a pozitívabb lakossági hozzáállás is sokat segítene a mostani gazdasági válság leküzdésében. Egy WHO tanulmány szerint az ember egészsége sokkal nagyobb mértékben függ a táplálkozásától és az életvitelétől, mint a genetikai adottságoktól vagy éppen az egészségügyi ellátó rendszer minőségétől.

A szervezet D-vitamin termelése a napsütéstől függ, amiből ha több van, jó hatást gyakorol a csont- és immunrendszerre, az influenzás, rákos megbetegedésekre és még számtalan más betegségre. Azaz ha munka után többet leszünk a világosban, jó eséllyel tovább és egészségesebben élünk. Ehhez pedig annyi kell, hogy a javaslat eljusson a törvényhozásig és ezután állítsuk az óráinkat eggyel előre!

Szerző: Herman Gábor, Fodor Márta

Szerkesztő: Fodor Márta