Négy különleges ember, három különböző ország és négy eltérő történet. Egy a közös bennük: mindannyian teljesen és sikeresen kiiktatták a pénzt az életükből!
1. portré: Raphael Fellmer, a német konténerbúvár
Ha egy szép napon az euró annyit sem ér majd, mint a papír, amelyre nyomtatták, Raphael Fellmert ez sem fogja izgatni: ő már ma is jól megél pénz nélkül.
A világméretű pénzügyi válság, a megtakarításokért érzett aggodalom nem foglalkoztatja a 28 éves fiatalembert. Szerinte az emberiségnek le kellene mondania a pénzről.
Konténerből élelmiszer
A Berlin melletti Kleinmachnow-ban élő Fellmer a vezetője egy pénz nélküli életet propagáló mozgalomnak, amely egyre népszerűbb. Tagjai úgynevezett konténerekből fedezik élelmiszer-szükségleteiket: szeméttárolókból "halásszák ki" az eldobott élelmet, elsősorban bioüzletek hulladékára utaznak. Az interneten már fórumok jöttek létre, amelyeken keresztül a résztvevők tanácsokat adnak egymásnak a "halászással" járó egészségi kockázatokról, a megfelelő védőfelszerelésről. Még recepteket is cserélnek egymás között.
Jogi szempontból az idegen kukákban való turkálás lopásnak minősülhet Németországban. Fellmer szerint viszont ő és társai "megmentik" a kidobott élelem egy részét. A romlottnak nyilvánított és megsemmisítésre ítélt élelmiszerekből nemcsak egymagát, de barátnőjét és öt hónapos kislányát is élelmezni tudja.
Mostani "zsákmányszerző" körútján Fellmer gazdag termést takarított be: zöldségfélék, joghurt, tofu, kávé. Az utóbbi még eredeti csomagolásban. A címke tanúsága szerint csak pár nappal járt le a szavatossági ideje. "Ezt a szemétbe dobni arculcsapása azoknak az embereknek, akik naphosszat fáradoztak a kávé szüretelésén, szárításán és csomagolásán" - mondja Fellmer.
A pénz nélküli élet aktivistái egy lépéssel előtte járnak az occupy mozgalomnak. Nem érik be azzal, hogy a bankok székházai előtt táborozva tiltakozzanak a tőkés rendszer ellen. Ők bojkottálják a rendszert, mégpedig azzal, hogy lemondanak "üzemanyagáról", a pénzről. Pedig Fellmer nem szorul rá arra, hogy hulladékból éljen. Diplomás családból származik, Berlin előkelő, zöldövezeti kerületében, Zehlendorfban nőtt fel. Apja építész, anyja művészeti terapeuta. Európával foglalkozó tanulmányait a fiatalember a hágai egyetemen végezte.
Fizetés helyett inkább eszményeiért akar dolgozni. Lankadatlanul járja Németországot, előadásokat tartva sajátos életmódjáról. Autóba csak akkor ül, ha stoppol. "Nálunk a legtöbb autóban úgyis mindig csak egy ember ül" - mondja. Különc életmódjának bírálói viszont gyakran lejmolónak nevezik.
Megmenteni a világot
Pedig nem kevesebbet akar, mint megmenteni a világot. "A tét a Föld erőforrásainak a sorsa: víz, energia, tiszta levegő - hirdeti. - A tengereket túlhalásszák, a talajt kilúgozzák, miközben ragaszkodnak a gazdasági növekedéshez, méghozzá legalább két számjegyű üteműhöz. Holott inkább zsugorodnunk kellene. Már hétmilliárdan élünk rajta, de csak ez az egy Földünk van!"
2012 januárjában a 800 kilométerre fekvő Freiburgba utazott, hogy egy ottani Waldorf-iskola meghívására ismertesse életmódját a diákokkal. A felső tagozatos tanárok értekezlete "pedagógiai ajándéknak" minősítette Fellmer előadását. "Raphael képes volt megértetni a gyerekekkel, hogy - akár elfogadják az életvitelét, akár nem - az ember igenis élhet saját eszményei szerint" - idézte fel a látogatást Hans Hubert Schwizler osztályfőnök.
A német szociális ellátó rendszerről azért Fellmer sem tud teljesen lemondani. Gyermekükért felelős szülők révén tagja az állami betegbiztosító pénztárnak. Ennek járulékát az államtól kapott családi pótlékból fizetik.
Ha tetszett Raphael története tarts velünk a továbbiakban is, a következő főhősünk Angliából fog jelentkezni!
Így lehet pénz nélkül élni sorozatunk következő része:
Pozitív Nap
