Természetesen bármiféle díszítés előtt alaposan meg kell tisztítani a tojásokat, hogy a színanyag, melyet használni fogunk minél jobban megtapadhasson!

Díszíteni főtt tojást és kifújt tojáshéjat a legcélszerűbb. Ha a főzést választjuk, a tojásokat hideg vízbe tegyük. A főzővízbe tegyünk sót vagy ecetet, mivel így a megrepedt tojások nem futnak ki. Forrás után 10 percig főzzük a tojásokat. Amikor letelt az idő a tojásokat azonnal le kell hűteni hideg vízzel, mert így könnyebb lesz majd meghámozni őket.

Ne feledjük, hogy a végső színárnyalat az áztatás/főzés időtartamától, a festékanyagok mennyiségétől és nem utolsósorban a tojás alapszínétől függ!

Nem csak a boltban kapható festékekkel varázsolhatjuk pompássá a tojásokat. Természetes alapanyagokkal is sokféle színt elérhetünk. Íme néhány példa:

Sárga színt kapunk, ha kurkumát, sárgarépát, citrom- vagy narancshéjat áztatunk be, majd felfőzzük.

Narancssárga színt kapunk, ha 0,25 l festővízhez 4 evőkanál pirospaprikát adunk, majd 20-30 percig főzzük.

Aranysárga vagy pirosas barna színt kapunk, ha vöröshagyma héját áztatjuk a vízbe. A hagymahéjjal való festés során különböző színárnyalatokat célozhatunk meg. Azok a tojások, melyeket hideg vízben kevés hagymahéjjal együtt forraltunk fel és utána csak rövid ideig maradnak a festékfürdőben, aranysárga színt kapnak. Hogyha tojások 10 percig a forrásban lévő festékfürdőben maradnak, akkor pirosas barna színűek lesznek.

Sötétbarnához erősre főzött kávét vagy fekete teát készítünk, majd hagyjuk lehűlni, ebbe helyezzük a tojásokat, és állni hagyjuk.

Ibolyaszínt érhetünk el a céklalével és némi ecettel.

A rózsaszínhez főzzünk jó erős csipkebogyó teát. A főtt tojásokat helyezzük a lehűlt teába, de akár málnaszörpbe is áztathatjuk a tojásokat, ha ezt a színt szeretnénk elérni.

Kék színért vágjunk apróra vöröskáposztát, öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje. Fél órán át főzzük, majd állni hagyjuk 1 napig. A káposzta leve bíbor színű lesz, de a tojásokat kékre festi. Ezt a színt érhetjük el szárított áfonya vagy bodzabogyó főzetével is.

A klasszikus piros színért a lilahagyma héjával együtt főzzük meg a tojásokat.

Ha zöldre akarjuk festeni a locsolóvárókat, vágjunk apróra spenótot (akár a mélyhűtött is jó), öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje. Főzzük 30 percen át, majd hagyjuk lehűlni.

Magyarországon a hímes tojások díszítésének  egyedülálló jelképrendszere van. Az ősi kultikus jelek a régi magyar élet és hitvilág minden fontos mozzanatát tükrözik. A rajzokban felismerhető a pásztorkodás, lovas élet, természet, örök élet, termékenységvarázslás, bajelhárítás és a világmindenség ábrázolása.

Természetesen nem csak a hagyományos módon varázsolhatunk gyönyörű tojásokat a húsvéti asztalra. Következzen néhány hagyományos és néhány rendkívüli technika, melyekkel szebbé tehetjük az ünnepet.

Decoupage technika: Kend be a tojást ragasztóval vagy tojásfehérjével kicsit nagyobb területen, mint a ráhelyezendő szalvétakép mérete. Tedd rá a képet, majd vigyél fel rá további ragasztó anyagot és finoman simítsd el. Végül hagyd megszáradni.

Berzselés vagy batikolás: A tojásokra különböző mintázatú leveleket, virágszirmokat simítunk. Szorosan bekötjük egy már nem használt harisnya darabba vagy gézbe, majd festékfürdőbe állítjuk. A kellő szín elérése után kibontjuk a csomagokat, ekkor válik láthatóvá a levelek lenyomata, ahol világosabb maradt a tojás.

Viaszolás: fogjuk a viaszt (leggyakrabban használt a méhviasz) és megolvasztjuk. Ezt követően veszünk egy toll betétet, vagy bármilyen kellőképpen vékony eszközt (hurkapálca, kötőtű, 0-ás ecset) és belemártjuk a még folyékony viaszba majd felvisszük a kívánt mintát a tojásra. Ezt követően megvárjuk, míg a viasz megszárad. Amíg a viasz szikkad, előkészítjük a kihűlt festéket, majd a beviaszozott tojásokat belehelyezzük. Ha a festék kellőképpen megfogta a tojásokat kivesszük őket és hagyjuk megszáradni. Amint a festék teljesen megszáradt a viaszt óvatosan lekaparjuk, vagy melegítéssel megolvasztjuk. Ott ahol a viasz fedte a tojást, nem fogta meg a festék és előtűnik a tojás eredeti színe.

Azsúrozás vagy csipketojás: Ez már egy lényegesen bonyolultabb, időigényesebb technika. Nagyobb tojáson, például lúdén alkalmazható a legjobban. Sok tájon viasszal (néhol ceruzával) írják fel a mintát, majd ezután ecetben áztatva maratják egy darabig. Így a viasszal nem fedett terület elvékonyodik, és könnyebb lesz a faragás. A faragás gravírozógéppel vagy apró kézi vésővel történik, sok türelmet és kitartást igényel, de a végeredmény kárpótolja a fáradozást.

Karcolás: E technika előnye, hogy nem igényel különleges eszközöket, bárki nekifoghat. Csupán egyenletes felületű, ép tojásokra, tojásfestékre és egy szikére, vagy vastag tűre van szükségünk. A lényege, hogy a színesre festett tojások felületén a mintát a festék lekaparásával hozzuk létre.  Ha még nem vagyunk profik, ceruzával halványan előrajzolhatjuk a kívánt motívumot, hogy a végeredmény szép arányosan helyezkedjen el a tojáson. A festéket vékony vagy vastagabb vonalakban is kaparhatjuk, sőt, színátmeneteket is létrehozhatunk.

Természetesen a lehetőségek és variációk száma végtelen és nem csak a hagyományos technikák alkalmasak arra, hogy szemkápráztató húsvéti tojásokat varázsoljuk velük az ünnepre.

Íme néhány ötlet, amiket otthon, könnyedén elkészíthetünk:

Az, aminek otthon biztos nem állunk neki: a tojáspatkolás

A tojáspatkolást a szájhagyomány szerint eredetileg a kovácsok találták ki, hogy bizonyítsák kézügyességüket az év végén ajándékként elkészített "patkolt tojás" révén. Mára a patkolókovácsok és a háztáji baromfiak száma is megcsappant, maga a tojáspatkolás pedig furcsaságával és paradox képével a vásári mutatványok, kiállítások, vásárok és hagyományőrző táborok témájává vált. Magyarországon jelenleg legfeljebb néhány ember foglalkozik tojáspatkolással, amelyhez általában libatojást és ólomlemezt használnak.

Források: wikipedia / szinesotletek / sulihalo / csaladinet

Pozitív Nap - Gerecs Zsófia